Bár a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyen több emlékmű hívja fel a figyelmet történelmünk jeles pillanataira, máig az 1848-49-es szabadságharcnak nem volt itt központi emlékhelye. Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által felállított honvédemlékmű a Demján Sándor Alapítvány támogatásával jött létre. Az avatóünnepségen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyűlési képviselője kiemelte: a múlt tiszteletének hiánya az egyénre, de a nemzet egészére nézve is veszélyes dolog, mert ha nincs miből erőt meríteni, akkor az egyén és az egész nemzet is elveszíti legfontosabb tájékozódási pontjait. Múltunkra és hőseinkre emlékeznünk kell minden korban, irányukban meglévő adósságunkat az emlékük ébren tartásával és a megfelelő tisztelet lerovásával törleszthetjük. Hozzátette: nem csak azért emlékezünk hőseinkre, mert ez erkölcsi kötelességünk, hanem azért is, mert emlékeztetnek arra, hogy van mit veszítenünk.
„Azért vagyunk ma itt, hogy a honvédelem napján a 175 éves magyar honvédségre és 1848-49 hőseire közösen tisztelettel és kegyelettel emlékezzünk, azokra, akik a polgári Magyarországért és a nemzetünk jövőjéért harcoltak. Ez az emlékmű, amely mellett állunk, méltó módon őrzi a szabadságharc ősi hősi halottjának és kivégzett mártírjainak emlékét, valamint méltó módon hirdeti 1848 máig élő szellemiségét és eszmeiségét” – mondta Vargha Tamás.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a ma felavatott emlékmű egy olyan központi emlékezési hely lesz a jövőben, ahol a magyarság minden tagja le tudja róni kegyeletét a 175 évvel ezelőtti események és hőseik emlékére. Hozzátette: bár a Fiumei úti sírkertben több, ’48-hoz kapcsolódó személy nyugszik, a ma felavatott emlékmű azonban nemcsak rájuk emlékeztet, hanem mindazokra a honvédekre, akiknek az eltelt 175 év alatt már a feledés homályába veszett a nevük, nyughelyük, hőstetteik. Köztük vannak azok az isaszegi csatában elhunyt honvédek is, akiknek földi maradványait elsők között helyezték itt örök nyugalomra a sírkert megnyitását követően, és akiknek már nem ismerjük a pontos sírhelyeit.
„A Nemzeti Örökség Intézetének nem titkolt célja, hogy a Fiumei úti sírkert egy olyan nemzeti emlékhely legyen, ahol mindenki emlékezhet elhunyt magyarjainkra, nemcsak az itt található síremlékeknél, de olyan emlékpontoknál, emlékhelyeknél is, amelyek szimbolikus nyughelyként hirdetnek egy-egy hősi időszakot. Ma ismét egy fontos lépést tettünk ezen az úton” – tette hozzá a főigazgató.
Hermann Róbert történész arra mutatott rá, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadserege egy páratlan jelenség volt a magyar történelemben, mert annyi hősiesség, annyi hazafiság, annyi lelkesedés, annyi egyéni hősiesség nagyon kevés más korszakunkban jött létre. Hozzátette: most, amikor ezeknek az embereknek, közvitézeknek, altiszteknek, tiszteknek, törzstiszteknek és tábornokoknak egy közös országos emlékhelyet avatunk, ami egy nagy adóssága a nemzetünknek, akkor azokra a „félistenekre” emlékezünk, ahogy Kossuth nevezte őket, akik 1849. május 21-én az új vitézséggel megrohanták a budai várat és néhány óra alatt be is vették azt. „Amikor megidézzük az emléküket ennél az emlékműnél, akkor nagyon fontos, hogy egyszerre emlékezzünk a tábornokokra és a közvitézekre, hiszen mindannyian megtették a magukét azért, hogy Magyarország függetlenségét kivívják. Hogy ez nem sikerült nekik, ez nem az ő hibájuk volt”- mondta az avatóünnepségen Hermann Róbert.
A felavatott honvédemlékművet a Fiumei úti sírkertben több ’48-as síremlék közvetlen közelében állították fel. A lépcsős talpazatú, zászlórúdból álló emlékművön a honvédők zászlója lobog. Az emlékművön Deák Ferenc gondolata olvasható: „Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény.”
