Illetve a gyászt természetes és legitim érzelemként ismerik el. Ezekben a szentélyekben osztozunk, ünneplünk és elmélkedünk az életről és a halálról, mélyebb megértést nyerünk saját utunkról, és megtanuljuk értékelni a létezés szépségét.
Ma a temetők minden eddiginél fontosabb szerepet játszanak a fenntarthatóság és a jólét előmozdításában, tökéletes összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. A temetők hagyományosan környezetvédelmi kihívásokat jelentettek, különösen a zöld területek és a műemlékek fenntartásához szükséges energiafogyasztás, valamint a természeti erőforrások felhasználása tekintetében. Az utóbbi időben azonban tanúi lehettünk a fenntarthatóbb temetkezési gyakorlatok felé való elmozdulásnak, valamint a „neotemetők” vagy a jövő temetőinek létrehozásának, amelyek igyekeznek csökkenteni a környezeti hatásukat.
Nuria Capdevilával, a Circle Corporation (Spanyolország) alapítójával és vezérigazgatójával beszélgetünk a temetők új paradigmájáról.
Katarzyna Supa: Egyes országokban fenntartható temetőnek tekintjük azt, amelyik szelektálja a hulladékot, és arra ösztönzi az elhunytak családjait, hogy mértékkel vásároljanak gyertyákat, újrahasznosítható vagy elektromos gyertyákhoz nyúljanak, és a sírokat ne művirágokkal, hanem friss virágokkal díszítsék. Megértem, hogy ez csak egy csepp a tengerben a fenntartható temetők koncepciójában, és sokkal tovább kellene mennünk? Mit kell értenünk fenntartható temető alatt?
Nuria Capdevila: A fenntartható temető fogalma világszerte egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. Az én szemszögemből nézve az ideális temetőnek emberközpontúnak, fenntarthatónak, rugalmasnak, hiperhatékonynak és körforgásosnak kell lennie. Bár ez jelenleg utópisztikusnak tűnhet, meggyőződésem, hogy eljön az idő, amikor ez az elképzelés megvalósul, követve a számos európai városban és világszerte már megfigyelhető tendenciát.
Igaz, hogy a családok számára elérhető temetési lehetőségek és rituálék egyre sokszínűbbé válnak. A hagyományos temetéstől a hamvasztásig, az emberi komposztálásig és sok más alternatíváig a választék óriási. Alapvető fontosságú, hogy törekedjünk arra, hogy mindezeket a lehetőségeket integrálni tudjuk egy befogadóbb temetői megközelítésbe, amely képes megfelelni a különböző temetkezési rítusok és gyakorlatok igényeinek. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú az egyéni meggyőződések és kívánságok tiszteletben tartásához, különösen az élet egyik legérzékenyebb pillanatában, mint egy hozzátartozónk elvesztése.
A fenntarthatóbb temetők felé való elmozdulás nemcsak a modern igényeknek felel meg, hanem a fenntartható fejlődési célokkal is összhangban van, hozzájárulva a fenntarthatóság, a mentális egészség és a környezettudatos közösségek építésének előmozdításához, bizonyítva, hogy a temetők fejlődése jelentős lépés egy tudatosabb és együttérzőbb jövő felé.
A múlt tisztelete és a jövő integrálása a modern temetőtervezés alapjául szolgál. A múlt a maga történeteivel, hőseivel, mérföldköveivel és rítusaival gazdagítja örökségünket és formálja kollektív identitásunkat - az emberiség közös örökségét. Ez átfogó szemléletet igényel a kihívások széles körének kezeléséhez.
A „neótemetők” esetében a központi gondolat az újratervezés, amely az életfenntartó rendszerek újjáélesztését helyezi előtérbe. A cél az, hogy a temetkezési vállalkozások a fenntarthatóságon túlmutató módon működhessenek, "nettó pozitív hatást" létrehozva. Ez azt jelenti, hogy ezek az új temetkezési gyakorlatok célja, hogy többet adjanak vissza a környezetnek és a társadalomnak, mint amennyit fogyasztanak vagy negatívan befolyásolnak. Ez jóval túlmutat a CO2-kibocsátás puszta figyelembevételén: egy holisztikus megközelítést foglal magában, ahol a temetők által nyújtott ökológiai, társadalmi és kulturális előnyök messze meghaladják a kapcsolódó költségeket, hozzájárulva a közösség és a környezet általános jólétéhez.
A cikk a FIAT-IFTA olalárol került átvételre, fordításra. Az eredeti cikk itt található.
