Interjú a FIAT-IFTA elnökével

Ön szerint melyek az európai temetkezési ágazat legnagyobb kihívásai 2024-ben, hasonlóak a problémák minden országban, vagy vannak jelentős különbségek?

Ami a legnagyobb változás Lengyelországban és Európában is, az a piac konszolidációja, koncentrációja. Nagy cégek, nemcsak a temetkezési ágazatból, hanem pénzügyi vállalatok is beléptek a temetkezési ágazatba. Megveszik a kisebb szereplőket, például a helyi temetkezési vállalkozásokat, hamvasztási vállalkozásokat, egyre erősebb a koncentráció. Az elmúlt 20-30 évben a spanyol piac is így változott meg, és ugyanez történt az Egyesült Királyságban és más országokban is, ezt pedig most láthatjuk a mi régiónkban is. Természetesen minden országban voltak és vannak független temetkezési vállalkozások, de mostanra egyre erősebbé váltak a szolgáltatók közötti tulajdonosi összefonódások. Egy másik jelenség a nemzetköziesedési folyamat: például két nagy franciaországi csoport (OGF és Funecap) most már Olaszországban, Németországban, Hollandiában is vásárol krematóriumokat. Ez a folyamat érthető, mégis veszélyes lehet: minél gyorsabban növekszenek ezek a cégek, annál több potenciális probléma merülhet fel a működésükben. A folyamatos, lépésről lépésre történő építkezésnek megvannak az előnyei, de manapság vannak olyan szereplők, akik gyorsan belépnek a temetkezési piacra, megvásárolnak és beolvasztanak magukba más cégeket. Egyik oldalról nézve ez elkerülhetetlen, de ebben az iparágban a türelem, az óvatos és átgondolt építkezés is fontos, szóval figyelni kell az egyensúlyra.

Mit gondol a temetkezési formák átalakulásáról (koporsós vs. hamvasztás), ami Magyarországon jelenleg igen komoly kérdés az iparági szereplői számára. Ez egy európai trend, mennyire jellemző minden országra?

Az olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, a hamvasztások száma már kifejezetten magas, de Lengyelországban is például az elmúlt 10-15 évben a hamvasztások aránya országosan 15%-ról 40%-ra változott. A nagyvárosokban nálunk, ahol sokkal könnyebb a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a hamvasztások aránya most már 55-60% körül van. Ennek nyilvánvalóan gazdasági-pénzügyi okai is vannak, hiszen különösen a nagyvárosokban a temetkezési helyek is sokkal drágábbak koporsós temetések esetén. Ott van még az ökológiai szempont is: az emberek egyre komolyabban gondolkodnak a fenntarthatóságról, a temetkezési kérdésekben is, ez is a hamvasztást erősíti. Az olyan környezetbarát megoldások, mint a lebomló anyagok használata is egyre elterjedtebbé válnak, akárcsak a hamvasztás új, gazdaságosabb és környezetbarátabb módszerei, amelyek várhatóan a jövőben még inkább elterjednek. Új ötletek születnek az Egyesült Államokban és Németországban is, említhetjük például a halottak komposztálását, amely persze sok kérdést felvet, de beszélni kell róla, még ha ellenérzéseket is vált ki sokakban. Összességében egyre több az olyan temetőnk, amely fenntartható megoldásokat kínál, a hamvasztások aránya pedig egyértelműen nő, egész Európában.

Van egy jó, mondjuk úgy, hogy legjobb gyakorlat a környezetbarát temetkezések terén Európából, amit meg tudna említeni?

Az egyik példa a spanyolországi Roques Blanques nevű temető. Ezt a temetőt az Altima csoport építette. Az 50 hektáros területen speciális területeket alakítottak ki, ahol a hamvakat egy fa mellé lehet eltemetni, és ez olyan, mint egy emlékfa. Ugyanilyen temetők találhatók Németországban az itt egyre elterjedtebb erdei temetőkben is. Véleményem szerint ezt az ötletet a temetkezési vállalatoknak és a temetkezési iparnak erősen támogatnia kellene, mert minden szempontból környezetbarát megoldás.

A TANEXPO-n különböző digitális megoldásokat láthattunk az iparág számára. Milyen területeken lehetnek leginkább jelentősek a digitális megoldások az EU temetkezési ipara számára?

Az USA-ban 15 évvel ezelőtt robbant be igazán a digitalizáció, az EU nyugati országaiban 10 évvel ezelőtt, és mostanra a mi régiónk is elkezdte nagy tömegben használni ezeket a megoldásokat. Gondolok itt a gyászbejelentő rendszerekre, a megemlékező oldalakra, ahol megtalálhatók az elhunytról szóló információk, de a szertartás minden részlete is. Fontos lehet továbbá a Google Maps segítségével történő navigáció, a virágok online megrendelése, részvétnyilvánítások és a vigasztaló szavak elektronikus küldésének platformjai. A digitális megoldások segítenek a családok megfelelő és nagyon gyors tájékoztatásában is. Rendkívül fontos, hogy temetkezési iparágként elkezdjük ezeket a megoldásokat használni, hiszen amelyik cég kimarad ebből, az le fog szakadni. 2018-ban Lengyelországban az én cégem volt az első, amelyik online gyászjelentési rendszerrel jelent meg a piacon. Jelenleg Lengyelországban a szertartások 25%-át érintik az elektronikus értesítések. És ez nagyon gyorsan növekszik, mert a termék ismertsége egyre nő, és egyre többen merik már használni is ezeket. Kezdenek megjelenni a mesterséges intelligenciára épülő megoldások is, de ennek komoly etikai kérdései vannak, ezért óvatosnak kell lennünk ezen a területen. A vállalatirányítási rendszerek is profitálhat a digitális forradalomból: ma már rendkívül fontos, hogy felgyorsítsuk az értékesítési folyamatot, felgyorsítsuk az alkalmazottak közötti kommunikációt digitális megoldásokkal.

Mit gondol az állam pénzügyi támogatásának kérdéséről (az elhunytak családjai számára)?

Jelenleg Lengyelországban az állami temetési támogatás 900 euró körül van. Az év elején azonban a lengyel kormány bejelentette, hogy növelni fogja ezeket, valószínűleg 1600 euró körüli összegre. Lengyelországban a 90-es évek eleje óta kapunk ilyen jellegű támogatást a kormánytól a szertartásokhoz, de persze minden európai országban teljesen más a helyzet, így néhány országban egyáltalán nincs támogatás, mint például Magyarországon. Néhány országban a biztosítási megoldások nagyon fejlettek, mint Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban. A családok támogatásának érdekes szempontja továbbá az öngondoskodás, vagyis a temetésünk megtervezése még életünk során: számos országban elterjedt, hogy megtervezheti bárki a temetési szertartást és előre kifizetheti, vagy létrehozhat egy alapot egy banknál vagy biztosítónál, mely fedezi majd ennek a költségét. Ezeket a megoldásokat – az állami támogatás és az ettől független pénzügyi tervezést, öngondoskodást – együtt, egy teljes rendszerként kellene mindenhol alkalmazni.

Elnöksége alatt melyek voltak a legnagyobb szakmai eredményei?

Mindenekelőtt az egyik legfontosabb dolog, hogy megfelelő módon strukturáltuk a szervezetet, hogy mostanra valóban elmondhassuk: globális szervezet vagyunk, és az elnökségben mindenki ugyanolyan szavazati joggal rendelkezik, még akkor is, ha egy kis országból, mondjuk Monacóból érkezett. Az én szememben nagyon fontos volt, hogy mindenki egyenlő súllyal és jogokkal rendelkezzen. Három év elteltével elmondhatom, hogy ezt az Egyesült Államokból, Brazíliából, Lengyelországból, Bulgáriából, Belgiumból és Japánból származó kollégáimmal együtt sikeresen elértük. Elmondhatjuk tehát, hogy demokratikusabbá vált a szervezet, nem egy-egy nagyobb ország határozza meg az irányokat. Lényegében mostanra mi lettünk az egyetlen olyan globális temetkezési szervezet, amelynek tagjai a világ minden tájáról jöttek, és aktívan bele is szólnak a működésbe. Sok egyesületnek van globális tagsága, hozzáférése, de az elnökségi tagjaik általában csak egy nagyobb országból származik. A mi szervezetünkről kijelenthető, hogy globális vezetéssel és globális perspektívával rendelkezik, de a kisebb piacokról érkező hangokra is figyelünk, ezek is képviselettel rendelkeznek. Ezen felül mostanában növeltük az oktatási programjaink számát, aktívabbak vagyunk a közösségi médiában, és szerintem a "Thanos" című magazinunk minősége és tartalma jobb, színesebb, mint pár évvel ezelőtt volt. Ezeket emelném ki.

Az Európai Unió szintjén, Ön szerint van-e valamilyen beavatkozás, szabályozás vagy törvény, amit európai szinten kellene végrehajtani és szabályozni, ami fontos lenne?

Az egyik legfontosabb szervezet európai szinten az Európai Temetkezési Szolgálatok Szövetsége, az EFFS, akik tagjai a FIAT-IFTA-nak is, és alapvetően ők dolgoznak a harmonizációs feladatokon. Létrehozták az 15017-es európai normát, amely szilárd alapot jelent a temetkezési szolgáltatások szakszerű, méltóságteljes és tiszteletteljes nyújtásához. Úgy gondolom, hogy ezt a normát Brüsszelnek, az európai szervezeteknek is követniük kellene, és bízom abban, hogy ezt egyre több országban átveszik, noha természetesen ez nem kötelező érvényű, hanem egyfajta ajánlás. Abból, amit jelenleg látok, sajnos azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Európában, a temetkezési ügyekhez képest más, prioritást élvező témák vannak, ráadásul a szavazatok maximalizálásának szempontjából is vannak ennél népszerűbb területek, a politikusok pedig nyilván ezekkel foglalkoznak inkább. Ez persze nagyon szomorú, hogy az Európai Parlamentben és az európai jogért felelős szervezeteknél viszonylag háttérben vagyunk, és talán nem is népszerű kimondani azt, hogy a halál mindenkit érint, foglalkozzunk ezért a témával megfelelő, méltó módon. Az Európai Parlament képviselőinek és minden politikusnak meg kellene értenie, hogy ők is a mi temetkezési vállalataink ügyfelei lesznek egyszer. Vannak olyan iparági kérdések, amelyeket európai, sőt globális szinten kellene egységesíteni, mégis, jelenleg a követendő szabványok és előírások jelentős része minden országban teljesen eltérőek, hiába dolgoztunk az elmúlt években is sokat azon, hogy a jogharmonizációs folyamatok nálunk is gyorsabban haladjanak.

Önök szeptemberben Krakkóban egy hatalmas konferenciát szerveznek, mondana néhány szót erről az eseményről?

Ez lesz tulajdonképpen a háromnapos FIAT-IFTA kongresszus. Ezen a találkozón fogunk új (harmadik) alelnököt választani. A harmadik alelnököt két évre a nemzeti tagok közül választjuk, jelenleg több mint 50 ilyen tagunk van. Ezután további két évig ő lesz a második, az első alelnök és végül, amikor már mindent megtanult a szervezetről, ő lesz az elnök. Ezt az utat én is végig jártam, amikor 2014-ben elkezdtem a FIAT-IFTA elnökségében dolgozni. A kongresszusra mintegy 300 embert várunk a világ minden tájáról. Egy helyen találkozhatnak az iparági szereplők majd kollégákkal Dél-Afrikából, Indiából, Indonéziából, az Egyesült Államokból, Latin-Amerikából és természetesen Európából is. A konferencia során pedig a temetőkről, az új technológiákról, sőt az iparágunkban alkalmazott értékesítési technikákról is beszélgethet. A résztvevők emellett felfedezhetik Krakkó történelmét és műemlékeit, megtapasztalhatják a lengyel konyha jellegzetes ízeit, és elmerülhetnek a lengyelországi Małopolska régió vibráló kultúrájában. A krakkói FIAT-IFTA 2024 Kongresszus szeptember 18-án kezdődik és szeptember 21-én ér véget.

Van-e üzenete a magyar olvasóknak a szakma részéről?

A 2022-es FIAT-IFTA találkozót Budapesten tartottuk. Csodálatos konferencia volt, melyet egy gyönyörű városban, egy impozáns szállodában tartottunk meg, ahol nagyszerű kollégákkal találkoztam a magyar temetkezési iparágból, ezúton is jó munkát kívánok Nekik.