OMSZ: hamarosan Budapesten is bekapcsolódhat a Mentőszolgálat a halottvizsgálati rendszerbe

Az orvosigazgató elmondta, hogy az eddigi tapasztalataik pozitívak, és már minden vármegyében elindult az ügyeleti tevékenységük, illetve hamarosan a fővárost is bekapcsolhatják a rendszerbe. Elmondta továbbá, hogy bizonyos részterületeken – idősotthonokban, egyes szociális intézményekben a szükséges halottvizsgálattal kapcsolatos kérdések, új lábcédulák kialakítása – lehetnek változások is még, de a rendszer eddig jól vizsgázott véleménye szerint.

Az Országos Mentőszolgálat bekapcsolása az ügyeleti rendszerbe, és ezen keresztül a halottvizsgálati feladatokba már tavaly elindult. Az igazgató elmondása alapján hónapról-hónapra egyre több esetben intézkednek a kollégái: 2023-ban összesen közel 8.600 esetben, míg idén már az első 3 hónapban 5.000 alkalommal látták el a halottvizsgálati feladatokat az OMSZ munkatársai. Budapestet is hamarosan bekapcsolhatják a rendszerbe, ezzel kapcsolatban az év végéig lehet döntés. Az eljárásrendről elmondta: a mentés minden esetben prioritást jelent a halottvizsgálattal szemben. Munkaidőben törekedni kell az elhunyt kezelőorvosának az értesítésére, bevonására a folyamatba, míg ügyeleti időben a mentési kapacitás minél hatékonyabb felhasználása érdekében a halottvizsgálati teendőket az ügyeleti rendszer orvosa vagy mentőtisztje kell, hogy elvégezze.

Az orvosigazgató előadásának elején kihangsúlyozta, hogy az OMSZ alapvetően egy állami, „félkatonai” szervezetként arra törekszik, hogy mindenkor betartsa a jogszabályokat, és mivel nincs jogszabályalkotási feladatkörük, sok szempontból a mozgásterük is minimális. Az ügyeleti szolgálat átvételével – mely feladatot többek között a COVID időszak alatti sikeres működésük miatt kapták – folyamatosan emelkedik az általuk végzett halottvizsgálatok száma is, és hamarosan Budapesten is bekapcsolódhatnak ebbe a munkába, így a rendszer hamarosan az egész országban egységes lesz.

Az orvosigazgató részletesen bemutatta azt az adatfeldolgozó rendszert is, mely az évi 1 millió feletti (2023-ban 1,2 millió) betegszámmal dolgozó szervezet egyre hatékonyabb működését teszi lehetővé. A rendszer segítségével nyomon követhető, hol van szükség újabb kapacitásokra, és a jövőre vonatkozóan is megbecsülhető, hol várható több és hol kevesebb esetszám. A legfontosabb cél – amint azt az orvosigazgató kifejtette –, hogy ne kelljen az elhunytak családtagjainak órákat várni a halottvizsgálatra, és megkíméljék őket felesleges feladatoktól és utaktól is ebben az eleve nehéz helyzetben.

A temetkezési szolgáltatók számára talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi alapján kerül kiválasztásra, melyik szolgáltatót értesíti az OMSZ egy haláleset kapcsán. Amint azt az orvosigazgató elmondta, az esetek nagyjából 90%-ában a hozzátartozók nyilatkoznak arról, melyik szolgáltatót választják, és ez természetesen prioritást élvez, míg a fennmaradó esetekben a területi illetékességgel bíró szolgáltatókat (egymás után, minden újabb eset után a következőt) keresi meg az OMSZ. Ha egy szolgáltatót nem érnek el, automatikusan a következőt keresik meg a listán, majd amikor körbeértek, előlről indul a folyamat. A listát egyébként a két legnagyobb temetkezési érdekvédelmi szervezet, a MATESZSZ, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) és a Kormányhivatalok bocsájtották az OMSZ rendelkezésére.

Több olyan dolgot is kiemelt az orvosigazgató, amelyben lehetnek változások még. Az első ilyen az idősotthonok és egyes szociális intézmények helyzete volt, ahol a jelenlegi jogszabályok alapján az OMSZ mentőtisztjei nem tölthetik ki a halottvizsgálathoz szükséges dokumentációt, csak az orvosok, pedig sok esetben ezek az esetek a legegyértelműbbek, így ezen a téren kezdeményezni fogják a rendelet módosítását, hiszen mindenkinek ez az érdeke. A másik ilyen téma, mely egy hallgatói kérdés kapcsán jött elő, a lábcédulák ügye volt, ezzel kapcsolatban az orvosigazgató elmondta, hogy egy új típusú cédulát tesztelnek jelenleg, melynek bevezetése egységesítheti majd ezt a területet is. Szintén egy hallgatói kérdés kapcsán arról is beszélt a orvosigazgató, hogy noha folyamatosan képzik a kollégáikat, az új feladatok kapcsán előfordulhatnak még apróbb hiányosságok, és amennyiben ilyet tapasztalnak a temetkezési szolgáltatók – például a dokumentációk hiányos kitöltése kapcsán –, azt mindenképpen jelezzék egyből az OMSZ felé, hogy kijavíthassák mindezt. Felmerült mindezek mellett egy 24 órás diszpécserszolgálat felállítása is a halottszállítások koordinálására, melyet közvetlenül a temetkezési vállalkozások üzemeltetnének, azonban az orvosigazgató álláspontja szerint ez csak akkor jöhet majd létre, ha minden, a jogszabályi kötelezettségeket betartó, szabályosan működő hazai temetkezési vállalkozás benne van ebben a rendszerben, továbbá szükséges jogszabályi módosítás is ennek létrehozásához. Ez utóbbi felvetés megvalósulása egyébként mind a MATESZSZ mind az OTEI számára egy pozitív, komoly előrelépést jelentő eredmény lenne, ennek megfelelően mindkét szervezet támogatja ennek létrejöttét.