Miért tartotta fontosnak, hogy az OTEI létrehozza a magyartemetkezes.hu oldalt, és kiknek szánják a tartalmakat elsősorban?
A Magyar Temetkezés című lapot az OTEI több évtizede adja ki. Időszerűvé vált, hogy létrehozzuk online híroldalként is, annak érdekében, hogy a temetkezési szakmáról modern formában, könnyen hozzáférhetően, egy helyen rendelkezésre álljanak az aktuális hírek, információk. Azt gondolom, hogy ezzel az egész szakma gazdagodni fog és segíteni tudja a közös, jobbító, szakmai gondolkodást. Elsősorban tehát a temetkezési szakma számára szánjuk a híroldalt, de tágabb értelemben minden kegyeleti és ahhoz kapcsolódó emlékezeti kérdéskörben számítunk a tágabb társadalom érdeklődésére is. Fontos persze, hogy a nyomtatott kiadványtól sem köszönünk el, terveink szerint évente legalább egy alkalommal ezzel is találkozhatnak majd a szakmán belüli érdeklődők.
Milyen tartalmakat terveznek az oldalon megjelentetni majd és milyen forrásokból dolgoznak majd a tartalmak kapcsán?
A tartalmak tekintetében elsősorban az OTEI tagjaira számítunk, emellett a temetkezési szakma más szereplőire is, de fontosnak tartjuk a nemzetközi kitekintést és a Nemzeti Örökség Intézetével való együttműködést is ezen a téren. Az OTEI tagja a FIAT-IFTA szövetségnek, amely a temetkezési szakma legnagyobb nemzetközi gyűjtő szervezete. Nemcsak követendőnek és jó példának gondoljuk a FIAT-IFTA online újságját a Thanos Magazint, hanem velük is szoros együttműködést indítunk útjára, tőlük is átveszünk majd nemzetközi tartalmakat. A Nemzeti Örökség Intézete pedig azért fontos partner számunkra, mert az általuk irányított és kezelt Fiumei Úti Sírkert továbbá a Történelmi és Nemzeti Emlékhelyek egyértelmű iránymutatóként szolgálnak a kegyeleti megemlékezések világában a magyar társadalom számára, és szerencsére ők is pozitívan álltak a kezdeményezésünkhöz.
Mit gondol, melyek jelenleg a hazai temetkezési iparág legnagyobb kihívásai?
A temetkezési szakma jelenleg jelentős kihívásokkal néz szembe. Az elmúlt évtizedek temetkezési szokásainak változása egyrészt gazdaságossági választ kényszerít ki a szakma szereplőitől, másrészt szükség van a hazai temetőüzemeltetés feltételeinek újragondolására, megreformálására. Gazdasági kérdésekre jó példa, hogy míg korábban évi 150-200 temetés elegendő volt, hogy megalapozza egy temetkezési cég működését, ma ez a szám már messze több mint a duplájánál tart. A temetők üzemeltetése terén pedig mind a tulajdonosok, mind a temetők üzemeltetését vállaló vállalkozások számára gondot jelent a temetőüzemeltetési-díjak mára elavulttá vált rendszere és szabályozása, továbbá a kisebb temetők fejlesztésének hiányzó finanszírozása.
Mit gondol a temetésformák átalakulásáról?
A temetésformák átalakulása Magyarországon is folyamatos és hosszú évek óta zajló jelenség. A modern rohanó világ, a jóléti társadalom, az informatika mindent behálózó előretörése és a családok gazdasági helyzete egyaránt komoly hatást gyakorolnak erre. Mindezek eredményeként a hagyományos megemlékezési formák sajnos egyre inkább háttérbe szorulnak. Ez a jelenség a komplexitása miatt azonban nemcsak a temetkezési szakma számára jelent kihívást, hanem az egész társadalomnak egy megértendő és kezelendő feladat. Az elhunytak elbúcsúztatása és a róluk való megemlékezés nem szabad, hogy eltűnjön, vagy egy gyorsan megoldandó, felesleges problémává silányuljon a családok számára. Éppen emiatt igyekeztünk 2023. októberében is – a Ne vigye haza! közös szakmai kampányunkkal – felhívni a figyelmet arra, hogy az urnák hazavitelének kérdésköre során éppen a gyászfeldolgozás fontossága miatt is szükségesnek érezzük a temettető családok és a társadalom alaposabb tájékoztatását. Igyekeztünk tájékoztatást adni az urna elhelyezések lehetőségeinek széles köréről és gyászfeldolgozási szakértők bevonásával a döntések következményeiről.
Melyek azok a területek, ahol a jelenleginél nagyobb, illetve a jelenleginél kisebb állami szabályozásra, beavatkozásra lenne szükség, és miért?
Azt gondolom, hogy a temetkezési szakma megoldandó gondjait a szabályozás pontosítása és növelése tudja csak hatékonyan kezelni. Gondolok itt például arra, hogy jelenleg számos esetben olyan vállalkozások is ellátnak temetkezési szolgáltatást, amelyek sem szakember-, sem eszköz-állományukban nincsenek felkészülve a feladatok ellátására, adott esetben nincs is bejelentett fizikai munkatársuk, nem rendelkeznek sem halottszállító autóval, sem kegyeleti hűtőkkel és irodai, telephely háttérrel. Ezen a téren biztos, hogy szükséges a szabályozás szigorítása, de a korábban említett temetőüzemeltetési kérdések esetén is hasonló a véleményem.
Milyen területen, területeken lehet egyre nagyobb feladata az OTEI-nek az iparági szereplők szempontjából?
Álláspontom szerint az OTEI-nek a szakma és a társadalom tájékoztatása terén mindenképpen nagyobb feladata van, mint amit eddig betöltött, és ennek igyekszünk most a híroldal elindításával is eleget tenni. Emellett egyértelmű a felelősségünk a jogszabályi környezet javításával kapcsolatban is. Tehát igyekezni fogunk a szabályozási kérdésekben hallatni a hangunkat.
OTEI elnökként Önnek személyesen mi a legfontosabb célja, mi az, amit mindenképpen szeretne megvalósítani elnöki ciklusa alatt?
Fontos célnak gondolom mindazt, amiről eddig szó esett, de a szakma egységesítését és a szakma nagyobb társadalmi megbecsülésének elérését is. Nem gondolom, hogy elnöki ciklusokban érdemes gondolkodni a temetkezési szakmai feladatok elvégzése terén, már csak a társadalmi változások időigényessége miatt is. Elégedett leszek, ha a beszélgetésben elhangzott kérdések közül néhányban sikerül jól látható módon előre lépnünk a hazai szakma érdekében.
