Az OTEI elnöke Temetkezési Szakmai Kamara felállítását javasolja
2025.05.19. / Közügy
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke, Dr. Gerencsér Balázs kötelező tagságú kamara felállítását javasolja a teljes temetkezési szakma hatékonyabb, professzionálisabb és átláthatóbb működése érdekében.
A kamara felállításának javaslata szerint a létrejövő köztestület 4 kollégiummal működne, melyek a temetkezési-szolgáltatói, a temetőüzemeltetői, a krematóriumi és a temetkezési kellékgyártói tevékenységeket fednék le. A Temetkezési Szakmai Kamara létrehozása biztosítaná a temetkezési szolgáltatást végző szervezetek egységes érdekképviseletét, és támogatná a gazdálkodási, viselkedési és etikai szabályok, továbbá a szakmai minimum-követelmények érvényesíthetőségét. A fentiek mellett a javaslat szerint természetesen továbbra is működnének az érdekvédelmi szervezetek az iparágon belül, ezek munkáját is segítené a Kamara.
Jelenleg a szakmai keretszabályokat az 1999.évi XLIII. törvény szabályozza, de hiába az elmúlt 26 év, sajnálatos módon a szakmai szabályok betartása, ellenőrzése és betartatása terén a mai napig nincs hatékony szervezetrendszer kialakítva.
Az iparág szereplőinek jelentős része jelenleg is szakmai egyesületekbe tömörül, amelyek közül több társegyesület is az OTEI tagszervezete. A szakma szereplői egyetértenek abban, hogy elengedhetetlenül szükség van egy hatékony – hatósági jogkörökkel felruházott – temetkezési kamara felállítására, mert az egyesületi forma hatósági felhatalmazás híján nem elegendő a hatékony szabályozáshoz.
„Az elmúlt időszakban egyre szorosabb és közvetlenebb az együttműködés az iparágon belüli szervezetek, többek között az OTEI és a MATESZSZ, illetve társszervezeteink között. A közös gondolkodásból nőtte ki magát az a régóta érlelődő javaslat, hogy létre kell jönnie egy Temetkezési Szakmai Kamarának a hazai vállalkozások részvételével. Mindez számos problémát megoldana, kezdve az egységes nyilvántartás hiányától a szakmai etikai szabályok megfelelő ellenőrzésén és betartatásán át például a képzési rendszer irányításáig. Meggyőződésem, hogy a Kamara felállítása a szakma, a döntéshozók és a lakosság közös érdeke egy, a jelenleginél is hatékonyabban működő magyar temetkezési rendszer létrehozása érdekében.” – mondta el a javaslatról Dr. Gerencsér Balázs az OTEI elnöke.
A felsorolt érveken kívül azért is lenne komoly hatása a Kamara felállításának, mert jelenleg a Járási Kormányhivataloknak nincs felhatalmazása, kapacitása és szakmai ismerete a szereplők működésének ellenőrzésére, az urnahazavitel szabályainak betartatására vagy például a halottszállítási feladatok ellenőrzésére. A kamarai szervezetrendszerben lehetőség lenne továbbá az ellenőrzési feladatok ellátására, valamint a kornak megfelelő, magasabb színvonalú szakmai oktatás megteremtésére és nem utolsó sorban az eljárási szabványok meghatározására is.
A temetkezési szolgáltatás az emberi méltósághoz és kegyeletnyújtáshoz való egyedi jog és több ponton, nem csak jelentőségében kapcsolódik az orvosi szakmához. Ennek ellenére – eltérően más, egészségügyi rendszerekhez – nincsenek megteremtve azok a garanciális szabályok, amelyek szükségesek lennének a temetkezési szolgáltatások végzésének hatékony irányításához, ellenőrzéséhez.
A javaslat szerint a garanciarendszer két pillérből áll: az első a szolgáltatás részletes állami szabályozása, vagyis egy erős közhatalmi beavatkozás például a piacra lépésnél, valamint a szolgáltatás nyújtása során, illetőleg szankciók alkalmazása. A másik pillér a köztestületi jelleg, amely a kötelező tagság miatt teljes körűen összefogja a tagokat a szakmai önszabályozás, ellenőrzés és felelősségre vonás terén. A Temetkezési Szakmai Kamara felépítésekor a szakmai sajátosságok figyelembevételével a jelenlegi egyesületi irányokat vették figyelembe, ennek megfelelően 4 szakmai kollégium került meghatározásra:
A temetkezési szakma egységes abban a kérdésben, hogy a szakmának a Kamara létrehozása adhatja meg azt a keretrendszert, amely egyrészt a társadalom számára jelent garanciákat a szolgáltatások minőségére és ellenőrzésére, másrészt az iparági szereplőknek adna – az érdekképviselet megtartása mellett – egyértelmű iránymutatást a szakma szabályaira, valamint azok oktatására és ellenőrzésére.
