A megállapodás célja összekötni és még népszerűbbé tenni a tudomány és a nemzeti emlékezet kapcsolódási pontjait, ennek keretében megőrizni és megtartani a magyar tudomány múltjának felbecsülhetetlen kincseit a nemzeti emlékezetben.
"A magyar tudomány művelésének része az emlékezés kultúrája is. Egy tudós közösség tagjaiként tudjuk, hogy munkánk nemcsak a magunk érdeme, hanem az előttünk járók munkájának, örökségének folytatása is, amivel egyúttal nyomot hagyunk az utánunk jövőknek. A NÖRI és a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára is ezt a szellemiséget képviseli" - emelte ki köszöntőjében Freund Tamás.
Az Akadémia működésének első egy és negyed századában - egészen az 1949-es törésig - a nemzeti kultúrában kitüntetett szerepet betöltő szépirodalom legjelentősebb alkotói közül számosan az Akadémia tagjai is voltak. Ezt a törést és a tagságuktól megfosztott akadémikusok méltóságának helyreállítását fejezte ki az a gesztus, hogy a Közgyűlés 1989-ben rehabilitálta a méltatlanul kizárt akadémikusokat, 1992-ben pedig megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Amikor pedig legutóbb, 2019-ben az Akadémia megújította küldetésnyilatkozatát, abban többek között a nemzet tudományos és kulturális örökségének ápolását is célul tűzte ki - idézte fel az MTA elnöke.
Móczár Gábort, a NÖRI főigazgatója az együttműködési megállapodás aláírásakor azt mondta: a nemzeti emlékezet és a tudományos örökség egymásra épülő pillérei közös identitásunknak. "Amikor a tudósok síremlékeit felújítjuk, vagy emléküket kiadványban, rendezvényen idézzük meg, nemcsak emléket állítunk, hanem egy erősödő közösséget is építünk." Ez a partnerség lehetőséget ad arra, hogy a tudósok emlékét ne csupán őrizzük, hanem élővé tegyük a társadalom számára, különösen egy olyan korszakban, amikor a múlt értelmezése és a tudásba vetett hit különös felelősséget ró ránk. Éppen ezért jelent kulcskérdést, hogy a társadalom felé kinyithassuk tudósaink örökségének megismertetését - emelte ki.
Az együttműködés részeként kiemelt figyelmet kap a Magyar Tudomány Évének méltó megünneplése, az Akadémia tagjaihoz kötődő emlékhelyek felújítása és gondozása. A közös rendezvények és kiadványok célja, hogy a tudományos élet nagy alakjai ne csupán a szakmai közösség, hanem a szélesebb társadalom számára is élő példák maradjanak. Az emlékezés, az identitásápolás és a tudás átörökítése olyan közös felelősség, amelyben az MTA és a NÖRI aktív partnerek kívánnak lenni - méltósággal, szakmai elhivatottsággal és a nemzeti közösség iránti elkötelezettséggel. Az együttműködés kiemelkedő eredménye a NÖRI és az MTA közös gondozásában megjelenő Emlék-Őr magazin 2025. évi második száma, amely teljes egészében a Magyar Tudomány Éve előtt tiszteleg. A 1500 példányban megjelenő tematikus kiadvány szerzői kizárólag akadémikusok, akik tanulmányaikkal, esszéikkel és visszatekintéseikkel a magyar tudomány múltját, jelenét és jövőjét mutatják be a nagyközönség számára. E szemlélet jegyében készült el (500 példányban) az a falinaptár is, amely a Magyar Tudomány Éve alkalmából a nemzeti és történelmi emlékhelyeinkhez kötődő jeles tudósokat, valamint a Nemzeti Sírkertben nyugvó akadémikusokat mutatja be hónapról hónapra.
A közös munka másik fontos pillére az Akadémia elhunyt tagjaihoz kötődő emlékhelyek megőrzése és méltó felújítása. A 2025-ös évben összesen húsz tudós, művész, mérnök és közéleti szereplő síremlékének restaurálása valósul meg olyan kiemelt temetőkben, mint a budapesti Fiumei úti sírkert, a Kozma utcai zsidó temető, a kecskeméti és visegrádi köztemetők vagy a miskolci Felsőhámori temető. A közös emlékezetpolitikai munkát több jelentős ünnepi rendezvény is kíséri az év folyamán, amelyekben mindkét intézmény aktívan részt vesz. A programok között szerepel Nagy Iván horpácsi temetkezési helyén okos parcellakő avatása, Xántus János születésének 200. évfordulójának közös megünneplése, együttműködés a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán, valamint megemlékezések Alexander Bernát, Klebelsberg Kunó, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc életművéről.
