Immár kilencedik alkalommal rendezték meg a Sírásó Versenyt. Hogyan indult a kezdeményezés, és mi volt az eredeti célja?
A verseny eredetileg az OTEI szervezésében egy „belsős” szakmai versenynek indult a média bevonása nélkül még a kétezres évek elején. Akkor a versenyzőknek a sírásás mellett jogszabályi és temetőkulturális ismeretekből is számot kellett adniuk. Az akkori szabályok szerint a nyertes csapatnak kellett a következő évben megszervezni a versenyt, ami igazságos, de a gyakorlatban nem működött és 2 év után abban maradt. Ezt követően több mint tíz évig nem került megrendezésre a verseny. Ezt a kezdeti ötletet elevenítette fel Egyesületünk, a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE) 2016-ban azzal a plusz céllal, hogy a sírásó hivatás társadalmi megítélésén javítsunk. A terv része volt, hogy a szakmai eseményt nyilvánossá tettük, meghívtuk a sajtót és előbb kevesebb, majd egyre több elfogadásban részesültünk a szakmán kívüliektől. A rendezési szabályzatot is rugalmasabbá tettük, így mindig azok közül került ki a rendező helyszín, akik erre jelentkeztek.
Milyen volt az idei verseny: hány csapat indult, honnan érkeztek, és kik lettek a dobogósok?
Az idei verseny is kiválóan sikerült. A Léthé Temetkezési Kft. vállalata a helyi rendezői feladatokat és az általuk üzemeltetett nyergesújfalui Új köztemetőben alakították ki a versenyhelyszínt. 18 magyar és 1 orosz csapat érkezett az Észak-magyarországi városba, ahol a vezetőség is örömmel fogadta a rendezés lehetőségét. A város polgármester asszonya, Mihelik Magdolna köszöntője után a versenyt végig követve és szurkolva maradt egészen az eredményhirdetésig. A leggyorsabb csapat idén is a Paraklétosz Nonprofit Kft. többszörös bajnokpárosa lett: Kiss László és Nagy Róbert. A második helyezett a Csongrád Megyei Kegyeleti Kft. párosa, Krucsai Zsolt és Lődi Imre, míg a dobogó harmadik fokára az Ecseri Tesók, Ecseri Attila és Ecseri Csaba az isaszegi M. Szabó és Társai Kft. csapata állhatott fel.
Pontosan milyen feladatot kellett teljesíteniük a versenyzőknek, és mi alapján választják ki a győztest? A gyorsaság mellett mennyire számít a precizitás?
A verseny két számból áll, az első a sírásás, erre két óra szintidejük van a csapatoknak. A gödröt pontos méretre kell kialakítani, hogy a zsűrizés folyamán a mérő kaloda leereszthető legyen. A pontos méretek: 200 x 80 x 160 cm. Ha a kaloda elakad, a csapat hátra sorolódik, így a gyorsaság mellett a precíz munka is feltétele a győzelemnek. A második versenyszám a hantolás, ilyenkor az előzőekben kitermelt földet kell visszalapátolni és sírhantot kialakítani belőle. A hantolásra 15 percük van a csapatoknak. Ennek a versenyszámnak a győztesei kapják a különdíjat. Idén a BIOKOM Nonprofit Kft. csapata, Simon Imre és Puska Attila vívta ki az elismerést hantolásban.
Kívülről talán kevesen gondolnák, mennyi szakértelmet és fizikai teljesítményt igényel a sírásás. Mitől lesz valaki igazán jó ebben a szakmában?
Ehhez a szakmához elhivatottság, lelki erő és természetesen fizikai állóképesség is kell. Ugyanakkor ma már ezek a „fiúk” nem csak sírt ásnak, temetési szolgáltatóként elhunytszállítást és a temetési szertartások lebonyolítását is ellátják.
A „Sírásó Verseny” első hallásra meghökkentő lehet. Milyen reakciókat kapnak a rendezvényre, és mit mutat meg valójában ez az esemény a temetkezési szakmáról?
A reakciók vegyesek, ám visszatekintve így a kilencedik év után már kirajzolódik az a pozitív ív, ami egyértelműen azt mutatja, hogy egyesületünk, az MTFE elérte a célját. Több a támogató, elismerő visszajelzés, mint az értetlenkedő.
Mennyire fontos a verseny a szakmai közösség szempontjából? Van ma elegendő utánpótlás, illetve megfelelő megbecsülést kapnak a sírásók és a temetőkben dolgozó szakemberek?
A kollégák szeretik ezt a megmérettetést, sokan plusz állóképességi edzéseket is bevetnek a versenyt megelőző hónapokban. Mindenképp presztízs a jó szereplés, de önmagában a feladat teljesítése is büszkeséggel tölti el a résztvevőket. Mi is nagyon büszkék vagyunk minden csapatra, emberfeletti energiákat mozgósítanak a verseny közben. A verseny hatására mindenképp nagyobb elismerést kapnak a kollégáink, ezt tőlük halljuk vissza egy-egy temetés után, vagy csak az ismeretségi körükből éri őket pozitív hatás. A közösségünket erősen összefogja ez a rendezvény, főleg, hogy már negyedik éve Szakmai Estet is szervezünk a verseny előestéjére, ahol a vezetőség és a kollégák együtt töltenek el, egy jó hangulatú estét. Azt reméljük, hogy a verseny hatására a fiatal korosztály könnyebben fordul a temetkezési szakma felé. Ahogy évről évre látjuk a csapatok összetételét, mindig meg tudjuk állapítani azt is, hogy az ifjabb generáció is képviselteti magát az eseményen.
Jövőre jubileumi, tizedik alkalom következik. Terveznek valami különlegességet a X. Sírásó Versenyre?
Természetesen vannak terveink, szeretnénk minden fontos évfordulót emlékezetessé tenni az egyesület életében, de mert épp csak most ért véget a kilencedik versenyünk, szusszanunk egyet, majd megkezdjük a VI. Országos Mindenszenteki Mécsesgyújtás szervezését és majd csak azután ül össze a vezetőség a tervek gyakorlati lehetőségeit számba venni.
