Különleges kiállítás Veszprémben – Halottak Napja alkalmából

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum mellett szokatlan épület tűnik szembe: egy tornácos parasztház a város szívében. Ez a Bakonyi Ház, a Dunántúl legkorábbi szabadtéri néprajzi múzeuma, az ország második legrégebbi tájháza. A külföldi mintákat követő „skanzen­gondolat” hazánkban az 1920­-as években fordította a figyelmet a népi építészet emlékeire. E korai érdeklődés eredménye a közadakozásból felépült Bakonyi Ház, amely 1935-­ben a Veszprémi Ünnepi Hét egyik szenzációjaként nyílt meg.

Izgalmas, hagyományteremtő céllal a múzeum vezetése úgy döntött, hogy a lehetőségekhez mérten „hozzáigazítják” a ház berendezését minden nagyobb hazai ünnephez, így a Halottak Napja kapcsán most azt tekinthetik meg az ide látogató érdeklődők, hogyan búcsúztunk több mint 100 évvel ezelőtt szeretteinktől, milyen hagyománya volt a virrasztásnak, hogyan ravatalozták fel az elhunytat, milyen szokások voltak érvényben a végső búcsú alkalmával a múltban.

A lakószoba berendezési tárgyai egy református kisnemesi család életvilágát idézik, és ahogy Tóth István múzeumpedagógus, a kiállítás egyik szervezője elmondta, a veszprémi vidékre jellemző a színes „parasztos” stílusú bútorok hiánya, inkább a nemesi mintákat követő faragott székek, szekrények vannak túlsúlyban. A helyiség fűtését zöld mázas szemeskályha biztosította, míg a szoba fő helyén, az ajtóval szembeni sarokban kapott helyet a vendégfogadó tér: a sarokpad a kenyértartó fiókkal ellátott asztallal.

A ház berendezése hitelesen mutatja be, hogyan gyászoltak 100 évvel ezelőtt. A ravatal az úgynevezett „tiszta-szobában” kapott helyet, a koporsófedő pedig általában a tornácon letámasztva, a bejárati ajtó mellett volt, hogy mindenki láthassa, a család gyászol. A „tiszta-szoba” egyébként központi helyet játszott a családok életében: a gyermekágy itt volt, vagyis a születéstől a halálig egyfajta keretes szerkezetbe foglalta elődeink életét ez a helyiség. A koporsó elhelyezésében az volt a mérvadó, hogy a halott lábbal az ajtó felé legyen elhelyezve, a koporsó körül pedig a családtagok imádkoztak, virrasztottak felváltva, általában egy, maximum három napig. Ilyenkor a székeket, padokat is a „tiszta-szobában” helyezték el, a koporsó pedig támla nélküli székeken állt.

Érdekesség még, hogy a tükröket letakarták, hogy még véletlenül se magukra irányuljon a figyelmük a gyászolóknak, hanem az elhunyt emlékére. Ez a szokás egyébként más régiókban, eltérő vallásoknál is megfigyelhető volt, nem csak a keresztény Magyarországon. Az autentikus halottaslepedő, az orcatakaró, a tükörtakaró, illetve az ünnepi terítő is megtekinthető a Bakonyi Házban. Érdekesség még, hogy az épületben található órákat is megállították a halál időpontjában elődeink, ami most is látható volt a házban. A kiállítás apropóját természetesen a Halottak Napja adta, de az is szándéka volt a szervezőknek, hogy a látogatóknak megmutassák, hogyan zajlott régen a végső búcsú folyamata. A szervezők elmondták, több gyermekcsoport is ellátogatott már a különleges kiállításra, rendszeresen szerveznek iskoláknak is bemutatókat, és örülnek, hogy a fiatal generációnak is bemutathatják a múltunk ezen érdekes, de talán kevéssé ismert részeit.

A kiállítás nem jöhetett volna létre természetesen egy korabeli koporsó nélkül, melyet az ország egyetlen komplex kegyeleti kellékgyártó és forgalmazója, a Mantex Kft. bocsátott a múzeum rendelkezésére. A cég vezetőivel, Pölczman Zsolttal és Pölczman Rékával látogattuk meg a múzeumot, akik elmondták, a kiállított koporsó még évtizedekkel ezelőtt került a tulajdonukba. A veszprémi önkormányzaton keresztül jutottak el a kiállítás szervezői hozzájuk, és természetesen szívesen adták kölcsön a több évtizedes fa koporsót.

A kiállítás megtekintése után a Mantex központjában láthattuk azt is, hogy a régmúlt tisztelete, a tárgyi hagyományok megbecsülése megfér a legmodernebb technológiákkal és megoldásokkal is. A kellékgyártó ajkai központjában több évtizedes, muzeális értékű koporsókkal már nem találkozhattunk, ugyanakkor a legmodernebb faipari gépektől kezdve a 3D tervezőprogramokon át a legújabb trendeknek megfelelő, környezetbarát megoldásokon keresztül a közel 60 fős cégnél a temetkezési kellékek és azok elkészítésének hihetetlenül széles tárházát láthattuk koporsókból, urnákból és temetkezési textíliákból.

A kiállításon minket végigkísérő múzeumpedagógus elmondta, hogy a mostani berendezéssel a Bakonyi Ház egészen december 1-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső múzeum mellett, ekkor ugyanis újra átrendezik a házat, és már az adventi készülődés lesz a tematika, e köré fog felépül az új kiállítás.

További információk a kiállításról és a múzeum elérhetőségei a linken érhetőek el.

FORRÁS: OTEI/Laczkó Dezső Múzeum