Hogyan született meg a donor emlékmű ötlete, és milyen szerepet vállalt ebben a Pécsi Köztemető?
A donor emlékmű létrehozása több szereplő közös gondolkodásának eredménye volt. A cél az volt, hogy méltó módon tisztelegjünk azok előtt a szerv- és szövetdonorok előtt, akik életük végén másoknak adtak új esélyt. Az emlékhely létrejötte a Szervátültetettek Dél-dunántúli Kulturális, Érdekvédelmi és Sport Egyesületének kezdeményezésére valósult meg, a Pécsi Tudományegyetem támogatásával. Az emlékművet Miklya Gábor szobrászművész alkotta meg, akinek munkája méltó módon fejezi ki a hála, az emlékezés és az emberi összetartozás gondolatát. Az emlékhely környezetét saját kollégáink, a Biokom NKft dolgozói alakították ki. A Pécsi Köztemető üzemeltetőjeként Pécs MJV vezetésével együtt fontosnak tartottuk, hogy helyet adjunk ennek a különleges emlékezésnek, és partnerként vegyünk részt az emlékhely kialakításában. Az emlékmű nemcsak egy alkotás, hanem egy üzenet is a társadalom, az emlékezők és a temetőlátogatók felé.
Miért tartották fontosnak, hogy a szervdonoroknak és családjaiknak külön emlékhelyet hozzanak létre?
A donorok önzetlensége és a családok sokszor rendkívül nehéz körülmények között meghozott döntése olyan emberi értéket képvisel, amely megérdemli a nyilvános elismerést. Úgy gondoltuk, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol kifejezhetjük hálánkat azok iránt, akik mások életének megmentéséhez járultak hozzá. Emellett a transzplantáltak számára is egy támasz, egy helyszín, ahol emlékezhetnek és hálát adhatnak azoknak az embertársaiknak, akik önzetlensége miatt kaptak esélyt egy új életre. Ez az emlékhely a megbecsülés, az emlékezés és a tisztelet szimbóluma.
Mit jelenthet ez az emlékhely azoknak a családoknak, akik személyesen érintettek a szervadományozásban?
Sok család számára a donáció egyszerre jelent veszteséget és vigaszt. Az emlékhely lehetőséget ad arra, hogy legyen egy konkrét pont, ahol megemlékezhetnek szerettükről, miközben tudják, hogy döntésük másoknak az életet jelentette. Egy ilyen hely segíthet a gyász feldolgozásában, a hála és az emlékezés megélésében is. Az avatáson elhangzott visszajelzések alapján az érintettek valódi kapaszkodóként tekintenek erre az emlékműre.
Sokan még mindig úgy gondolnak a temetőkre, mint kizárólag a gyász helyszíneire. Lehet-e egy modern köztemető egyszerre az emlékezés, a közösség és akár az értékteremtés helyszíne?
A temető természetesen elsősorban a kegyelet és az emlékezés helye marad. Ugyanakkor egy modern köztemető ennél többet is jelent: kulturális, történelmi és közösségi térként is működik. Olyan hely, ahol nemcsak az elmúlásra gondolunk, hanem az emberi sorsokra, értékekre és példákra is. A donor emlékmű pontosan ezt mutatja meg: hogy egy temető az élet továbbadásáról is tud üzenni.
A pécsi köztemetőben az elmúlt években több különleges kezdeményezés is megvalósult. Tudatos törekvés, hogy a temető több legyen, mint egy temetkezési szolgáltató?
Igen, ez tudatos törekvés. Fontosnak tartjuk a hagyományok megőrzését, ugyanakkor szeretnénk olyan kezdeményezéseket is támogatni, amelyek társadalmi értéket hordoznak. Legyen szó történelmi emlékhelyek felújításáról vagy új emlékpontok létrehozásáról, minden fejlesztésünk mögött az a gondolat áll, hogy a köztemető egy közösség, a város közös emlékezetének része legyen.
A donor emlékmű egyfajta párbeszédet is kezdeményez. Fontosnak tartja a tabuk oldását?
Nagyon fontosnak. A szervdonációról sokszor csak akkor beszélünk, amikor személyesen érintettek leszünk. Pedig minél többet tudunk róla, annál könnyebben alakulhat ki társadalmi bizalom és megértés. Ha ez az emlékmű akár csak néhány embert arra ösztönöz, hogy elgondolkodjon a szervadományozás jelentőségén, vagy beszélgessen róla a családjával, akkor már fontos küldetést teljesít.
Hogyan látja a temetkezési kultúra változását a következő 10-20 évben?
Azt gondolom, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a személyre szabott megemlékezési formák, az emlékezés közösségi élménye és a digitális megoldások is. Ugyanakkor az emberek továbbra is keresni fogják azokat a fizikai helyeket, ahol leróhatják kegyeletüket. A jövő temetője egyszerre lesz hagyományőrző és nyitott az új igényekre. Fontos feladatunk, hogy ezt az egyensúlyt megtaláljuk és a szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesszük a változó lakossági igényeknek megfelelően.
Milyen kezdeményezésekre a legbüszkébb az elmúlt évekből? Mi az a szemlélet, amelyet szeretne meghonosítani a Pécsi Köztemetőben?
Az elmúlt években számos olyan fejlesztést sikerült megvalósítanunk, amelyek túlmutatnak a hagyományos temetőüzemeltetésen. Kiemelném a Rauch János Városi Sírkert Megújítási Programot, amelynek keretében átfogó fejlesztések indultak, többek között új urnafalak és urnaparcellák kialakításával. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy első magyarországi temetőként elnyertük a Településfejlesztési Díjat, emellett több városmarketing-elismerésben is részesültünk. Szintén fontos mérföldkő volt a mára hagyománnyá váló nemzetközi sírásóverseny sikeres megszervezése is 2024-ben.
Különösen büszke vagyok arra is, hogy közösségi összefogással – több mint negyven vállalkozás, civil szervezet és magánszemély támogatásával – megvalósulhatott a Szent Mihály-szobor felállítása, a Meg nem született gyermekek emlékhelyének kialakítása, valamint az 1880-ban készült lovas pompahintó restaurálása. Emellett jelentős informatikai és digitalizációs fejlesztéseket hajtottunk végre, nagy hangsúlyt fektettünk a környezettudatos működésre: bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan zöldítjük a temető területét, és egy innovatív, környezetbarát sírtisztítási technológiát is alkalmazunk.
A célunk, hogy a Pécsi Köztemető ne csupán a kegyelet helyszíne legyen, hanem egy folyamatosan fejlődő, értékteremtő közösségi tér is, amely méltó módon őrzi a múlt örökségét, miközben nyitott a jövő kihívásaira és az új társadalmi igényekre.
A donor emlékmű egyszerre emlékeztet a veszteségre és arra, hogy az élet a legnehezebb pillanatokban is továbbadható. Ön szerint mit üzen ez a hely azoknak, akik akár csak egy mécses erejéig megállnak előtte?
Azt, hogy a legnehezebb emberi pillanatokban is megszülethet a remény. Ez az emlékmű arra emlékeztet bennünket, hogy egy ember önzetlen döntése vagy egy család bátor helytállása mások számára új életet jelenthet. Aki itt megáll, egyszerre találkozhat a veszteség fájdalmával és az emberi összetartozás erejével. Talán ez az emlékhely legfontosabb üzenete: hogy az élet ajándéka olykor másokban él tovább.
