Március végén ötödik alkalommal rendezték meg, ezúttal Egerben a NÖRI szervezésében a Nemzeti Emlékhely konferenciát, melyen a számos szakmai előadás és kerekasztal-beszélgetés mellett Harrach Péter, Hargitai János országgyűlési képviselő és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója is felszólalt.
A főigazgató egyebek mellett elmonda, hogy a március elején egy kormányrendelet összesen 1 milliárd forintot biztosít a következő 2 évre a Nemzeti Emlékpedagógiai Program keretében nagyságrendileg 50 emlékhely fejlesztésére, azok ismertségének növelésére.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke köszöntőjében kiemelte, az egri vár szimbóluma a nemzeti szuverenitásért és a keresztény Európáért vívott küzdelmeinknek. Hargitai János, országgyűlési képviselő, a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos a csata emlékévéhez kapcsolódó feladatokat mutatta be. „Mohácsra a jövőben nem csak úgy akarunk gondolni, mint egy gyászhely, hanem a hősiesség mítoszát is fel kell építenünk” – mondta a miniszteri biztos. Ezt követte egy kerekasztal beszélgetés, mely az 1848-as forradalom 175. évfordulójára szervezett programokról szólt Oláh László, a Katonai Emlékpark, Pákozd nemzeti emlékhely szakmai igazgatója, Albertné Görgey Zsuzsanna, a Magyarok Európában Egyesületének elnöke, Dr. Torda Márta, a Magyar Batthyány Alapítvány alelnöke, Prof. Dr. Hermann Róbert, a Görgey Kör elnöke és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója részvételével.
A konferencia üde színfoltja volt Salamon Ferenc, Szigetvár várkapitányának előadása, melyen bemutatta a 2023-as év emlékhelyét, és számos történelmi érdekességgel is szolgált hagyományőrző öltözetben, a szigetvári hősök korhű ruházatában.
A második kerekasztal beszélgetésen a 2023-as Családbarát emlékhely díjazottjai mutatkoztak be: a Budapest várnegyed nemzeti emlékhely képviseletében Deme László, a Várkapitányság kommunikációs igazgatója, Takács Zoltán, a Sárvári vár történelmi emlékhely igazgatója, Dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Összesen 24 pályázatból választotta ki a zsűri a 3 győztest, együttműködve a Nagycsaládosok Országos Egyesületével. Ezen a beszélgetésen felmerült, hogy a jövő generációit nem lehet már csupán a „vitrin mögül” elvarázsolni kiállított, régi emléktárgyakkal, hiszen az ők már anyanyelvi szinten mozognak a digitális világban. A modern kornak megfelelő interaktív, digitális élményekre is szükség van, hiszen több generációhoz kell egyszerre szólni, és létfontosságú, hogy az egész család élményként, és nem pedig unalmas, kötelező programnak élje meg a látogatásokat. A pályázatot az idei évben is kiírja a NÖRI, reményeik szerint pedig még a 2023-asnál is magasabb számban érkeznek majd be pályaművek.
A konferencián bemutatkoztak a 2023-as év új történelmi emlékhelyei, így a Völgységi Múzeum, Perczel-kúria történelmi emlékhely a Vörösmarty Mihály Emlékház, a szolnoki csatatér és a Sziráki Teleki-Degenfeld kastély történelmi emlékhely képviselői is.
Móczár Gábor előadásában a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program fontosságáról beszélt. Szerinte létfontosságú, hogy a gyerekeket kimozdítsuk az iskolából, és történelmi oktatásuk kiegészüljön valódi, kézzelfogható élményekkel is az emlékhelyek és az itt elérhető, szakemberek által megtervezett és kialakított programok segítségével. A főigazgató elmondta azt is, hogy 2024. március 7-én megjelent az a kormányrendelet, mely a Program számára 2024-2025 vonatkozásában összesen 1 milliárd forintot irányzott elő, melynek pályázati úton történő felhasználásáról a NÖRI és a Klebelsberg Központ közösen dönt majd. A főigazgató véleménye szerint a jelenlegi 84 Nemzeti Emlékhelyből közel 50 részesülhet majd ezen pályázati forrásból, és valósíthat meg fejlesztéseket a Program segítségével. Elmondta továbbá, hogy a NÖRI feladata katalizálni, inspirálni ezt a munkát annak érdekében, hogy éves szinten 500.000 12-18 év közötti tanuló vehessen részt a nemzeti alaptanterv részeként a programokban. Hosszútávon mindez nem csupán a fiatalok történelmi ismereteit egészítheti ki, de az emlékhelyek fenntarthatóságához is jelentősen hozzájárulhat a megemelkedett látogatószámnak köszönhetően. Összességében a fő cél az emlékhelyek fejlesztésével természetesen, hogy évről-évre minél több család, minél több fiatal jusson el lehetőség szerint egyre több emlékhelyre és tapasztalja meg a helyszínen a történelmi emlékek lélekemelő hatását.
A konferencia keretében Móczár Gábor főigazgató és Dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója megkoszorúzta Gárdonyi Géza sírját.