A megfelelő gyászszertartás elmaradása háromszorosára növelheti a későbbi lelki-anyagi problémákat

Minél inkább öregszik társadalmunk, annál nagyobb szükségünk van támogató gyászszertásokra és temetésekre. A megfelelő temetkezési szolgáltatások csökkenthetik a családok elszigeteltségét, és a gyászolóknak esélyt adnak arra, hogy újraegyesüljenek családtagjaikkal és régi barátaikkal. A nem megfelelő vagy teljesen elmaradó szertartások – például az urnahazavitel kapcsán – sok esetben nem biztosítják a család és a barátok újraegyesítését, nagymértékben okozhatnak későbbi, akár jelentős anyagi terhekkel is járó komplikációkat. Természetesen a magyar társadalomban érthető módon a temetési költségek jelentős terhet jelentenek napjainkban is, és nem lehet hazánkat Japánnal összehasonlítani. Ugyanakkor érdekes összefüggés, hogy pont azok a társadalmi csoportok, akik feltehetően anyagi okokból eltekintenek a szertartásoktól, és például a közvetlen urnahazavitel mellett döntenek, ők lesznek azok, akik a legtöbb egészségügyi, mentálhigiéniás problémával, munkaképtelenséggel és ennek negatív anyagi vonzataival szembesülnek.

A FIAT-IFTA lapjában, a Thanos magazinban megjelent elemzés szerint a megfelelő gyászszertatás nemcsak lelki szempontból jelenthet megnyugvást. Egy friss, japán felmérésen alapuló adatok arra is rámutattak: számszerűsíthető és jelentős lehet az az összeg, amit a megfelelő temetéssel megspórolunk, hiszen kisebb eséllyel kell gyógyszerekre, pszichológusra költenünk és kevésbé valószínű az is, hogy átmenetileg munkaképtelenek leszünk.

A gyász költségei a társadalomban

A FIAT-IFTA lapjában megjelent tanulmány szerint nemzetközi adatok alapján egy tipikus haláleset hat családtagot és barátot érint igazán mélyen, és a minimális költsége meghaladja a 14 000 ausztrál dollárt (3M HUF). A kutatás továbbá hatalmas termelékenységi veszteségeket is mutat a gyászolók körében: a produktivitás átlagosan a gyász után egy hónappal 30%-ra csökken, és csak hat hónap múlva éri el a 60%-ot. Mindemellett jelentősen magasabb volt a depressziós tünetek aránya, ez pedig magasabb gyógyszerhasználatot vont maga után a gyászolók körében, illetve magasabb orvosi ellátási költségeket is jelentett. A gyász tehát nem csupán személyes magánéleti szomorúság; hatással van a nemzeti termelékenységre és a közegészségügyi rendszerekre, sőt a személyes anyagi biztonságunkra is. Így fordulhat elő, hogy az első ránézésre egyszerűbb és olcsóbb megoldások, mint amilyen a közvetlen urnahazavitel, lehetséges, hogy középtávon drágább is lesz sajnos a számunkra.

A temetések csökkenthetik a gyászköltségeket

A Thanos magazinban megjelentek szerint egyes kutatások alapján a nem megfelelő vagy semmilyen gyászszertartást nem tartók 34%-a szembesült a gyász komplikációival és ennek anyagi vonzataival, míg a teljes körű temetési szertartást tartóknak csak 12%-a. Mindez azt jelenti, hogy közel háromszor valószínűbb a hosszabb távú probléma ebben az esetben. Megállapítható volt az is, hogy a sok barát, családtag, szomszédok, munkatársak meghívása a temetésekre növelte a közösség tudatosságát a gyászolók szükségleteivel és helyzetével kapcsolatban, illetve hozzájárult a gyászban szenvedők gyorsabb „jóllétéhez”.

Az egész Japánra kiterjedő gyász- és temetési felmérés

Az All-Japan Funeral Directors Co-Operation kérdőíveket osztott ki a közelmúltban elhunyt családoknak, akik azokat névtelenül küldték vissza a Kiotói Egyetemnek. Nemcsak 1400 számszerű választ kaptak a statisztikai elemzéshez, hanem több mint 300 kézzel írt megjegyzést is. A FIAT-IFTA Convention 2024-en tartott krakkói rendezvényén ismertették a japán kollégák az eredményeket.

A statisztikák szerint az orvosi és gyógyszerészeti költségek emelkednek

Felmérésük alapján a saját bevallásuk szerint hosszú ideje gyászolók jelentős hányada folyamatos orvosi és jóléti támogatásra szorul. Gyászuk nem pusztán érzelmi jellegű volt, hanem alvást elősegítő gyógyszereket és antidepresszánsokat is használtak, amelyek nem megfelelő használata függőséget és visszaesést okozhat. A japán gyászolók több mint 11%-a számolt be az orvosi, gyógyszerészeti és/vagy pénzügyi szolgáltatások fokozott igénybevételéről: a legjelentősebb az 50-es éveikben járó gyászolók és a munkanélküli özvegyek körében volt a jelenség. A folyamatos gyászban leginkább az elhunythoz érzelmileg közel álló, egyedül élő idős japánok szenvedtek. Az ő havi egészségügyi kiadásaik a gyászt követő második évben havonta körülbelül 6000 jennel (20.000 HUF) emelkedtek a magasabb orvosi költségek és a gyógyszerhasználat miatt.

A válaszok szerint a temetéssel való elégedetlenség előrejelzi a problémás gyászt. Míg a kielégítő temetés és gyászszertartás nem garantálja a gyászolók egészségét, a temetéssel való elégedetlenség erősen jelezte a későbbi orvosi és pszichológiai problémák felbukkanását és a hosszantartó gyászfolyamatot. Azon gyászolóknál, akik nem kapnak elegendő pszichoszociális támogatást a temetéseken keresztül, nagyobb a kockázata a későbbi pszichológiai és fizikai problémáknak. Az egyik válaszadó azt írta a megjegyzés rovatba például, hogy a temetkezési vállalkozó érzelmi támogatása nélkül öngyilkos lett volna.

A kutatás alapján egyébként a legnagyobb „csalódás” a következőkben jelentkezett: (1) a jelenlét (túl kevés embert hívtak meg), (2) a barátokkal és rokonokkal való gyenge kapcsolat, (3) a direkt, szertartás nélküli hamvasztás pszichológiai hatásai, (4) a temetési költségek nem megfelelő részletezése vagy magyarázata, és (5) elrontott, kellemetlen szertartások. Ezek hosszú távon rossz emlékeket és elégedetlenséget hagynak maguk után, amelyek súlyosbítják a gyászolók lelki és fizikai betegségeit, és a társadalom egészének és az egyénnek is jelentős költséget jelentenek. Érdemes felidézni a közvetlen urnahazavitelből fakadó problémákat is, hiszen itt számos fenti szempont eleve nem tud teljesülni, nem beszélve a néha méltatlan, kegyeletsértő helyzetekről, melyekre sajnos látunk példákat.

Az egész Japánra kiterjedő felmérés azt sugallja, hogy a temetkezési vállalkozók érzékenysége ezen ügyekben jelentősen javíthat a helyzeten, és így hozzájárulhat a nemzetgazdasághoz, az egészségügyhöz és a társadalmi jóléthez. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy az alacsony vagy csökkenő jövedelemmel rendelkezők számára a temetési költségek nagyobb terhet jelentenek, körükben – érthető módon – gyakrabban vannak nem kielégítő, teljeskörű szertartások. Ugyanakkor végül pont ezek a gyászolók költöttek gyógyszerekre, orvosi segítségre több pénzt, mivel a körükben később nagyobb arányban fordultak elő fizikai és pszichológiai problémák. A kutatás szerint „Japánban hagyománya van a szertartásoknak, amelyek összehozzák az embereket, hogy segítsenek a gyászolóknak feldolgozni a traumát. A világ nagy része tanul a japán hagyományokból, amelyek nagyra értékelik az elhunyt szeretteinkkel való lelki kötődést. Egészségesebb tisztelni halottainkat, mint megpróbálni elfelejteni őket”.

FORRÁS:

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0030222820947573

https://www.thanos.org/en/magazines/thanos-magazine-107 (Thanos magazin 18-19. oldalt)