„Ez már nem csak influenza” – Miért halnak meg többen télen?

Mivel foglalkozik egy járványkutató, illetve milyen céllal hozták létre a Semmelweis Egyetemen 2022-ben az Epidemiológiai és Surveillance Központot (ESK)?

A Központban epidemiológus kollégákkal dolgozom, és a fertőző, valamint a nem fertőzőbetegségek előfordulásával, azok okaival, illetve megelőzésével, visszaszorításával foglalkozunk. Magyarországon sajnos nagyon magas az idő előtti halálozás, és ezen a téren rengeteg tennivaló vár még ránk. Az idő előtti (korai) halálozás - ahogy a neve is sugallja - nagy része elsődleges megelőzéssel vagy magas minőségű egészségügyi ellátással elkerülhető lenne. A Központban mi azon dolgozunk, hogy a korai halálozást csökkentsük, az egészségben eltöltött életévek számát növeljük. Emellett az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumnak is a tagjai vagyunk, melynek az egyik fő feladata, hogy Magyarországon a pandémiás készültség és általában az egészségügyi veszélyhelyzetekre való felkészültség javuljon. Ezt a célkitűzést mi tudományos eredmények segítségével igyekszünk elérni, illetve ezeket igyekszünk a napi gyakorlatba átültetni. Ennek kapcsán például egy olyan, háziorvosokból és kórházakból álló közösségi kutatási hálózatot működtetünk, amely a légúti megbetegedéseknek az előfordulását monitorozza. Ennek a hálózatnak nemcsak az a feladata, hogy mint egy felügyeleti rendszer, megmutassa, hogy mikor kezdődnek és hogyan zajlanak a járványok, és hogy ezeknek milyen az egészségre, illetve az egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatása, hanem azt is tudjuk a segítségével mérni, hogy mennyire védenek a védőoltások, milyen intézkedések, milyen megelőző intézkedések azok, amelyek működnek, mennyire voltak azok eredményesek.

Sokan csak legyintenek, ha azt hallják, erősödik a Covid fertőzöttség, és azt mondják, ugyan, ez is csak olyan, mint az influenza. Valóban így van?

Bár van hasonlóság közöttük, hiszen alapvetően két légúti megbetegedésről beszélünk, mégis nagyon fontosnak tartom, hogy ne keverjük őket össze. Míg az influenza nagyobb cseppekkel terjed, a Covid levegőben lebegő aeroszollal is fertőzhet. Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy utóbbi akár egy üres liftben is elkapható, ha az egyik előző utas fertőzött volt. Az influenza csak abban az esetben kapható el ugyanebben a liftben, ha a fertőzött személlyel együtt utazunk. A Covid hosszú távú tüneteket is hagyhat maga után. Szintén különbség, hogy a Covid az év bármelyik szakaszában tud terjedni, ezzel szemben az influenza elsősorban a hideg hónapokban van jelen. A SARS-CoV 2 sokkal változékonyabb, hamarabb jelennek meg új variánsok. A Covid súlyosabb lefolyású, vagyis magasabb a halálozása és a kórházban kezeltek aránya, mint az influenzánál. Hasonlóság ugyanakkor, hogy mind a kettő megelőzhető védőoltással, és jó védekezési eszköz a maszk használata, a fertőzöttek elkülönítése.

Az influenza elleni védőoltást sokan azért nem veszik fel, mert csak legyintenek rá, hogy jaj, ennyi kell az immunrendszernek. Mennyire játszanak veszélyes játékot, akik így gondolkoznak?

Idén télen erősebb volt az influenzajárvány a Covidnál, és bizony többlethalálozás tekintetében is azt látjuk, hogy amíg a Covid-19 2024 őszén 5 héten keresztül okozott 6-8%-os többlethalálozást, addig az influenza az év utolsó hetében és a 2025 első két hetében a 65 éven felüliek között 10%-os többlethalálozáshoz vezetett. De a 65 éven aluliak körében is körülbelül 6%-os volt a többlethalálozás. Úgy gondolom, hogy nagyságrendileg ugyanannyi embert érintett mindkét betegség, de az influenza egy magasabb, hegyesebb, élesebb csúcsot produkált, ami az egészségügyi ellátórendszerre nézve informatív: mindig könnyebb megbirkózni egy olyan járvánnyal, amikor hosszabb idő alatt kell a betegeket ellátni, mint egy olyannal, ahol gyakorlatilag három hét alatt zúdulnak rá az ellátórendszerre a súlyos esetek. A védőoltásokkal a többlethalálozás nagy része megelőzhető lett volna mind a COVID-19 mind pedig az influenza esetén, és az egészségügyi ellátórendszer csúcsterhelését is jelentősen lehetett volna csökkenteni.

Milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a megbetegedések lefolyását, kimenetelét?

Az elhízás, de már a túlsúly is kockázati tényező. A kórházi kezelést igénylő esetek gyakorisága és a halálozás akár háromszor is nagyobb lehet miatta. Ennek számos oka van, egyrészt az obezitással küzdők tüdőkapacitása kisebb, nehezebben lélegeznek, és ha erre jön még egy tüdőgyulladás, akkor a tüdőfunkciók sokkal inkább szűkülnek, illetve sokkal hamarabb kimerül az ember abban a küzdelemben, hogy levegőt kapjon. Arról nem is beszélve, hogy aki elhízott, ott általában a vérnyomással és a vércukorszinttel is előbb-utóbb baj lesz. Tehát a normális testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás és a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos lenne a súlyos lefolyású légúti fertőző betegségek megelőzése szempontjából is.

Mi történik a testünkkel, amikor beköszönt a tél? Miért vagyunk hidegben gyakrabban betegek?

Télen a világon mindenhol megugrik a halálozási arány, még azokban az országokban is, ahol viszonylag enyhe a tél. Ez nem csak a hideg miatt van: a vírusok, kevesebb napsütés, D-vitamin hiány, mozgásszegény életmód, sőt a karácsonyi túlevés és alkoholfogyasztás is szerepet játszik ebben. A szervezet ilyenkor kimerül, és könnyebben kapjuk el a betegségeket. Fontos kiemelni, hogy nem csak a hőmérséklet mért értéke a mérvadó, hanem az is, hogy az adott földrajzi területre jellemző optimálishoz, illetve az egyén által megszokotthoz képest mennyire hűl le a levegő. Azaz a skandináv országok lakossága másképp reagál a mínusz tíz fokra, mint a mediterrán országoké.

Miért lenne fontos az átoltottság, és mi hogyan állunk ezzel Magyarországon?

Sajnos azt kell mondanom, hogy az átoltottság felnőttek körében nálunk szinte katasztrofális. Miközben a gyerekeknek szinte 100%-os az átoltottságuk az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal, felnőttként még a rizikócsoportok is gyakran kimaradnak az influenza vagy a COVID-19 elleni önkéntes védőoltásokból. Az influenza elleni átoltottság európai átlaga 50% felett van, nálunk örülünk, ha eléri a 25%-ot. Pedig a védőoltás megvédhet a súlyos szövődményektől – főleg idősek, krónikus betegek esetében. És ez bizony meglátszik a többlethalálozásban is. De nemcsak az eddig említett két betegség esetében lenne fontos az egészségtudatosság és a prevenció. Azt látjuk, hogy ahol az oltásellenes gondolatok hatására csökken a gyerekek körében az átoltottság, újra megjelennek olyan betegségek, melyekről azt gondoltuk, végleg megszabadultunk tőlük. Ilyen például a kanyaró, mely esetében 95%-os átoltottság esetén alakul ki a nyájimmunitás. Gondoljunk bele, ha mondjuk a szülők 85%-a beoltatja a gyerekét, és van 15%, aki nem, az már pont elég egy nagyobb járvány kialakulására, melyben azok is megbetegedhetnek - bár enyhébb lefolyásra számíthatnak -, akik be vannak oltva.

Sokan azért ódzkodnak az RNS-alapú vakcináktól, mert a médiában megjelent hírek hatására az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy túl gyorsan, szinte egyik napról a másikra születtek. Tévhit vagy valóban rekordsebességű fejlesztésről volt szó?

A Covid elleni mRNS vakcinák mögött több mint 10 év kutatómunka állt. Amikor a SARS-CoV-2 megjelent, csak be kellett illeszteni a megfelelő antigént az előkészített technológiába. A cél most az, hogy amennyiben egy új pandémiás vírus megjelenik a jövőben, akkor 100 napon belül rendelkezésre álljon egy új, hatásos és biztonságos védőoltás. Így egy új pandémia esetén akár már 3 hónap után is hatékony fegyver lenne a kezünkben, amivel a vírus terjedése megállítható volna.

Epidemiológusként mit gondol, mit tehetünk a hétköznapokban azért, hogy elkerüljük ezeket a betegségeket?

Egyszerűen oltassuk be magunkat, járványos időszakban viseljünk arcmaszkot zárt, zsúfolt közösségi terekben, tartsuk be a légúti- és kézhigiénés előírásokat, mozogjunk többet, gyakran szellőztessünk és figyeljünk a krónikus betegségek megelőzésére. Csak ezt a néhány dolgot kellene betartani a légúti szezon idején, és a légúti fertőzések megelőzése már nem is volna olyan nehéz egy adott közösségben.