Diákok a Fiumei úti sírkertben

Interaktív pedagógiai programokkal és a Határon túl nyugvók új emlékhelyével várja a látogatókat a Nemzeti Örökség Intézete 2025-ben

2025.02.10. / Riport

Móczár Gáborral, a NÖRI főigazgatójával készült nagyinterjúnkból nemcsak az eddig elért fejlesztéseket, programokat ismerhetjük meg, de a szervezet jövőbeni terveire is fény derül.

Izgalmas pedagógiai programokkal célozza meg a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az új generációt, akiket élményalapú oktatási módszerek segítségével szeretnének közelebb vinni a történelmi eseményekhez, irodalmi nagyjainkhoz. A közelmúltban bevezetett digitális megoldásoknak köszönhetően pedig nemcsak szervezett programok keretében, de egyénileg is felfedezhetjük a kulturális térként is funkcionáló emlékhelyeket.

Milyen feladatokat lát el jelenleg a Nemzeti Örökség Intézete?

Elődünk a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság volt, 2013-ban alakult a NÖRI. A Nemzeti Sírkertbe sorolt, államilag védett sírok felügyelete mellett, a sírok felújítására, nyilvántartására, és az ezekhez kapcsolódó feladatokra, illetve a nemzeti és a történelmi emlékhelyek hálózatának egységbe szervezésére kaptunk felhatalmazást. 2016-tól a NÖRI-hez került a Fiumei úti sírkert is, ahol a Nemzeti Sírkertbe sorolt 6.300 sír közül körülbelül 1.900 található, valamint a szomszédos régi zsidó temető, amit akkor tettünk látogathatóvá a fal visszaépítésével. Illetve a NÖRI vagyonkezelésébe tartozik az Új köztemetőben található Nemzeti Gyászpark is. Ez egy jelentős léptékű portfóliónövekedés volt, és magával hozta azt is, hogy ezeket a területeket méltó állapotba kellett hozni, és folyamatosan fejleszteni kell, be kell mutatni. Az igazán fontos változás akkor kezdett formálódni, amikor stratégiailag rögzítettük, hogy a mi feladatunk nem ezeknek a helyszíneknek meg a múlthoz tartozó, megfogható, épített emlékeknek a méltó állapotban, múzeumszerű vagy skanzenszerű fenntartása, hanem az, hogy ezeknek az értékeknek az üzenete, tartalma, a nemzeti identitást erősítő öröksége eljusson a következő generációhoz. Gyakorlatilag minden új stratégiai lépésünket ez határozza meg.

Móczár Gábor a NÖRI főigazgatója

Milyen digitális megoldásokat, offline programokat vezettek be a következő generáció megszólítása érdekében?

2024. november 1-jével került átadásra a Memorial szoftver, amit beépítettünk a honlapunkba, ezáltal a Fiumei úti sírkertben lévő jelenleg közel 9.000 sírnak a teljes adatbázisa elérhető. Következő fejlesztési tervünk egy egyéni útvonaltervező kialakítása, melynek köszönhetően pontos útvonalat kaphatnak az érdeklődők a kiválasztott sírhoz, sírokhoz. A COVID ideje alatt indítottuk el a FiumeiGuide nevű applikációnkat, amely segítségével akár több egyéni sétát is össze lehet állítani, de ajánlunk tematikus sétákat is, amik természetesen nem azonosak az idegenvezetőink által vezetett sétákkal. Két éve indítottuk el a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, ami a felnövekvő generációk és a köznevelésnek a nemzeti emlékezettel való összekapcsolódásaként jelenleg arra a 47 történelmi és nemzeti emlékhelyre épít, amelyek alkalmasak múzeumpedagógiai foglalkozásra. Idén szeptembertől a kormány támogatásával már több, mint 70 ezer diák vett részt a programban, amely keretében az emlékhelyekre kidolgoztunk egy egyedi módszertani csomagot, amit a pedagógusok megkapnak tanmenetként, vizuális prezentációs segédanyagokkal együtt. Az oktató előkészíti a témát, átveszik a leckét az iskolában, a helyszínen pedig múzeumpedagógusok fogadják a gyerekeket, akik olyan kreatív feladatokat végeznek, amik az élményalapú oktatás mellett az érzelmi kötődésüket is erősítik, felkeltik a történelmi érdeklődésüket, és utána otthon, barátaiknak is szívesen mesélnek róla, és talán majd a saját gyermekeiknek is tovább adják a köztünk élő történelem varázsát.

Mi a hosszabb távú vízió, a cél ezekkel a programokkal?

Célunk, hogy ezek az emlékhelyek ismertek legyenek a gyerekek, családok számára, és növeljük a látogatottságukat. Fontos számunkra, hogy a 85 nemzeti vagy történelmi emlékhelyünk egyre ismertebb legyen mindenki számára, így jövőbeni nagy tervünk például, hogy az állami úthálózat mentén legyen egy egységes olyan jelölésrendszer, ami odavezeti az embereket ezekhez az emlékhelyekhez.

Budai Vár - Diákok a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program eseményén

A családbarát emlékhely koncepció is ebbe a programba illeszkedik?
Igen, de mielőtt erre rátérnék, röviden megemlíteném az Év Emlékhelye elnevezésű díjunkat, ami elsősorban a szakmának szól. Illetve a Nemzeti Bankkal és az Állami Pénzverővel indított közös projektünket is, amely keretében minden évben egy nemzeti emlékhely tiszteletére emlékérmét bocsátunk ki. A Családbarát Emlékhely, amelyet a Nagycsaládosok Országos Egyesületével alapítottunk, kifejezetten azt célozza meg, hogy motiváljuk az emlékhelyeket, és ennek hatására működésük során tartsák szem előtt, hogy a családok hogyan tudnak kényelmesen és könnyen eljutni hozzájuk, és a látogatás során a legkisebbeknek is élvezhető programokat kínáljanak. Minden évben 3 emlékhely részesül a díjban, akik egy speciális emléktáblát és a díjjal járó kommunikációs támogatást kapják. Bízunk abban, hogy mindezeknek köszönhetően az emlékhelyeknél növekszik a látogatószám, ami a fenntarthatóságot, gazdaságos működtetést, ezáltal pedig az újabb fejlesztéseket teszi lehetővé.

Milyen visszajelzések érkeznek a tanintézményektől, pedagógusoktól, illetve a szülőktől, gyerekektől? Szívesen vesznek részt az emlékezetpedagógiai programokban?

Szerencsére nagyon pozitív a programunk fogadtatása, azt látjuk, hogy sokkal jobban feldolgozhatóvá teszi az adott történelmi leckét a diákok számára. Hisszük és tapasztaljuk, hogy a gyerekeknél érzelmi hatást kell elérni, élményeken keresztül kell őket bevonnunk, mert a mai világunkban a tanulás – és főleg az iskolán belüli tanulás – egy olyan rigorózus hétköznapi tevékenység, amiben nagyon nehéz őket megmozgatni és a tudást hatékonyan átadni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a programunk csak akkor működőképes, ha a gyerekek úgy érkeznek a helyszínre, hogy előtte már tanultak az adott emlékhelyhez kapcsolódó eseményekről. Nem ott tanulják meg, hogy mi történt Egerben, hanem már tudják, amikor odamennek. Mi pedig olyan kreatív környezetet teremtünk nekik, amiben bele tudják magukat élni az ott történtekbe. Izgalmas feladatokat oldanak meg, kincset, nyomokat keresnek, riportokat készítenek egymással, kisfilmet, kisvideót forgatnak, mémet készítenek. Tehát rengeteg olyan programban vesznek részt, amelyek ezeket az úgynevezett meta információkat mozgatják meg. Ezáltal válik tartóssá a tudás, élménnyé a tanulás.

A Fiumei úti sírkertben számos olyan kezdeményezés érhető el, ami kifejezetten izgalmas programot jelenthet fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Hogy fogadják itthon ezt a paradigmaváltást, hogy egy temető lehet közösségi, kulturális tér is?

Ezt a kulturális teret egyfajta szabadtéri múzeumként szeretnénk értelmezni, de úgy, hogy minden programunk illeszkedjen a sírkerthez, megőrizze annak méltóságát. A sétáink, az irodalmi és színházi előadások, a koncertek mind egy itt nyugvó szerzőnek, előadónak a szellemiségéhez, emlékéhez kötődnek. Ez pedig egy olyan különleges lelki kapcsolódást eredményez az előadó és a néző számára egyaránt, amit máshol nem lehet elérni. Legutóbb Vecsei H. Miklós és Balla Gergely estjét, a Mondjad, Atikám-at! lehetett megtekinteni József Attila sírjánál, és a darab elején bizony ő maga is meg volt rendülve, megérintette a különleges miliő. De ugyanezt érezte az a több, mint 600 ember, aki ott ült azon az előadáson este. A létszámból pedig az is jól látszik, hogy van nyitottság arra, hogy új funkciót is betöltsön a temető.

Kivilágított Deák-mauzóleum a Múzeumok Éjszakáján

Miként próbálják ezekre a kulturális programokra felhívni a figyelmet? Meg tudják szólítani a temetőbe látogatókat, hogy ne csak a hozzátartozóik sírjához érkezzenek?

Igyekszünk bevonni a látogatókat ezekbe a rendezvényekbe. Mindenszentekkor körülbelül 10-15 ezer látogató jön hozzánk, akiknek adunk egy nemzeti színekben pompázó gyertyát, hogy valamelyik nagy magyar személyiségnek a sírján elhelyezzék. Ezen a napon mindig vannak kulturális előadások és a központi nagy keresztnél egy szabadtéri szentmise. Próbáljuk ezt az alkalmat az egyszerű sírlátogatás helyett közösen megélt élménnyé tenni. A költészet napján a látogatókat arra buzdítjuk, hogy egy kedvenc versüket kinyomtatva vagy kézzel írva tegyék a költő sírjára egy gyertyával, így aki aznap kilátogat a Fiumei úti sírkertbe, le tud ülni egy-egy költő sírja mellé, és el tudja olvasni az ott elhelyezett verseket.

Juhász Anna vezetett séta a sírkertben

A Szoborpark projekt is ebbe a sorba illeszkedik, jól gondolom?

Abszolút, a Szoborpark projektünkbe évről évre egyre több sír kerül bele. Jelenleg nagyságrendileg 650 olyan síremlék van nálunk, ami nem csak a bennük nyugvók, hanem az azt megalkotó képzőművész miatt is különleges. Tudniillik a 19. század második felében a magyar szobrászművészet legnagyobb művészei a síremlékművészetből indultak el. Zala György például, aki a Gábriel arkangyalt is alkotta, itt készítette első munkáit. Azt reméljük, hogy ezzel a projekttel a külföldi látogatókat is el tudjuk érni, ugyanis a parcellaköveken elhelyezett QR-kódok segítségével izgalmas információkat találhatnak az adott alkotásról és művészről, angol nyelven is.

Milyen terveket szeretnének a következő 2-3 évben megvalósítani?

Egy nyílt, országos tervpályázat eredményeként készül majd el az a különleges emlékhely, amely teret és lehetőséget biztosít arra, hogy a határon kívül található sírokban nyugvó honfitársainkra, hozzátartozóinkra is méltó módon tudjunk emlékezni. A győztes koncepció szerint 33 rozsdamentes tábla kerül installálásra a Fiumei úti sírkertben a Salgótarjáni utca és a Fiumei út kereszteződésének környékén, ahol minden egyes oszlopon a család, a munkatársak, barátok, volt szerelmek kerülnek feltüntetésre. Bízunk benne, hogy az installáció 2026. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján már készen vár minket. De az elsődleges fókusz továbbra is a pedagógiai jellegű programjainkon van, mert meggyőződésünk, hogy elsősorban a fiatalok megszólítása a feladatunk. 2024-ben három diáknapot tartottunk március 15-höz, október 6-hoz és október 23-hoz kapcsolódva, ahol egy-egy alkalommal közel kétezer gyerek jelent itt meg, és forgószínpadszerűen látogattak végig állomásokat, ahol az idegenvezetőink kalauzolták őket és mondták el az adott emléknaphoz szükséges történelmi, irodalmi hátteret. Idén is sok gyereket, fiatalt várunk programjainkon akár családdal, akár szervezetten az emlékezetpedagógiai programunk keretén belül. Hiszem, hogy a sírkert egy olyan nyitott történelemkönyv, amin keresztül nagyon sok mindent el lehet mesélni a legfiatalabbaknak is.

Diákok a Fiumei úti sírkertben

© 2024. OTEl - Minden jog fenntartva.