Tabuk és változó szokások a halál körül – kutatás a magyarok temetkezési attitűdjeiről
2025.10.28. / Közügy
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület megbízásából 2025. április-május folyamán egy országos reprezentatív kutatást készült, melyből számos érdekesség kiderült a hazai lakosság temetésekkel kapcsolatos szokásairól, attitűdjeiről, félelmeiről.
A halál és a temetkezés továbbra is az egyik legerősebb társadalmi tabu Magyarországon. A legtöbben kellemetlennek érzik a téma felvetését, ugyanakkor egyre többen tapasztalják meg közvetlenül a halálesetekhez kapcsolódó döntési helyzeteket. Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) megbízásából 2025. április-május folyamán az Impetus Research országos reprezentatív kutatást végzett, melyből kiderült: a magyarok szokásai, attitűdjei és félelmei nagyon sokfélék.
A halál, mint tabu
A felmérés megerősítette: a halálról való beszéd a mai napig tabu Magyarországon. Sokan kerülik a témát, pedig szinte mindenki érintett valamilyen formában. Ez a hallgatás különösen nehézzé teszi a temetéshez kapcsolódó előkészületeket, az előre tervezést és az új temetkezési lehetőségek megismerését. A felnőtt lakosság közel ötöde (21%) olyan családban él, ahol a halálról sosem esik szó – 8% kifejezetten tabutémának tartja. Ugyanakkor a magyarok fele (50%) nem érezne problémát, ha a kérdés felmerülne, 5% pedig rendszeresen beszél is róla. A fiatalabb korosztályok körében erősebb a hallgatás: a 18–29 évesek 42%-a kerüli a témát, míg a 70 év felettiek 67%-a gond nélkül tud beszélni róla. Az iskolai végzettség is befolyásol: a magasabban képzettek nyitottabban kezelik a kérdést.
A temetőlátogatás széles körben elterjedt szokás: a legtöbben (56%) évente néhány alkalommal – főként halottak napján – keresik fel szeretteik nyughelyét, míg minden harmadik ember (31%) rendszeresen gondozza a sírokat. Ugyanakkor 12% sosem jár temetőbe, Budapesten ez az arány 22%. A budapestiek között a legmagasabb azok aránya (22%), akik egyáltalán nem járnak temetőbe, míg a kisebb településeken élők gyakrabban ápolják hozzátartozóik sírját. Az életkor jelentős tényező: 70 év felett már 42% rendszeresen látogatja a temetőt. A temetők állapotát a társadalom szinte egésze fontosnak tartja: 50% „nagyon fontosnak”, 43% „fontosnak”, és mindössze 1% vallja, hogy nem tartja lényegesnek. Ez rávilágít a temetők kulturális és közösségi szerepére, amelyek nemcsak az emlékezés, hanem a gyászfeldolgozás helyszínei is.
Előtakarékosság – ismert, de kevesen élnek vele
A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy bár a lakosság több mint fele (53%) hallott már a temetésre való előtakarékosság lehetőségéről, mindössze 5%-nak van ilyen szerződése. A 60–69 évesek 9%-a, a 70 év felettiek 12%-a rendelkezik előtakarékossági konstrukcióval. Azok körében, akiknek nincs ilyen szerződésük, közel harmaduk (29%) jelezte, hogy érdekelné. A legtöbben havi 5–10 ezer forintot (32%) áldoznának rá, további 17% ennél is többet. Ugyanakkor a társadalom közel 70%-ának nincs félretett pénze a saját temetésére – ez leginkább a fiatalok (78% a 30–39 éveseknél) és az alacsony jövedelműek körében jellemző.
A magyarok 63%-a (22% nagyon fontosnak, 41% fontosnak tartja) ragaszkodik ahhoz, hogy elhunyt szerettét temetési szertartás keretében búcsúztassák el. Ugyanakkor 38% szerint a szertartás kevésbé vagy egyáltalán nem fontos. A nők (26%) és a kelet-magyarországi lakosok (27%) nagyobb arányban ragaszkodnak a temetéshez, míg a 70 év felettiek 21%-a egyáltalán nem tartja fontosnak. Az idősebb generáció és a középosztály számára a hagyományos búcsúztatás továbbra is meghatározó, míg a fiatalok nyitottabbak az alternatív formák iránt.
A kutatás megállapította, hogy az elhunyt szeretett temetésekor a legfontosabb szempont, hogy az olyan legyen, amilyet az elhunyt is szeretett volna (80%). Hasonlóan fontos, hogy az elhunytról szóljon a búcsúztatás (77%), a harmadik legfontosabb szempont pedig a zökkenőmentes szervezés és megoldás választása. Az egyházi szertartásrend már csak a magyarok harmada (34%) számára fontos és többen vannak, akik számára ez nem kiemelt szempont (41%).
A lakosság 30%-a már valamilyen formában kifejezte családtagjainak, hogy milyen temetést szeretne, további 36%-nak vannak elképzelései, de még nem tett lépéseket. 22% egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, 13% pedig azt vallja, hogy nem érdekli, mi történik a halála után. A 60 év felettiek körében 43% már közölte kívánságát családtagjaival.
Ki dönt a temetésről?
A magyar felnőttek fele (50%) vett már részt temetés szervezésében. Az esetek harmadában (33%) az elhunyt gyermekei döntöttek, 23%-ban a házastárs, 22%-ban közösen a család, a legfontosabb szempont a családi szokás (55%).
Társadalmi feszültség és kulturális különbségek
A halálhoz való viszonyt erősen meghatározza a lakóhely és a társadalmi státusz. A fővárosban és a nagyvárosokban gyakoribb az elutasítás a temetőjárással és a hagyományos formákkal kapcsolatban, míg a kisebb településeken a tradíciók tartják magukat.
HÁTTÉR A KUTATÁSRÓL:
A kutatást az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) megbízásából az Impetus Research készítette 2025. április-május folyamán, a kutatás országos, 1000 fős reprezentatív mérés a magyar lakosság körében. A kutatás célcsoportja a 18 évnél idősebb lakosság, az adatgyűjtés módszere online önkitöltő kérdőív kvótás mintavétellel (nem, életkor, régió, településtípus, iskolai végzettség kvótákkal).
