Az OTEI elnökségi tagjával, illetve a Dél-Dunántúli Temetkezési Egyesület elnökével és az ország egyik legnagyobb temetőjének vezetőjeként beszélgettünk a hazai temetkezési szakmai aktualitásairól.
Az OTEI elnökségi tagjaként, illetve a Dél-Dunántúli Temetkezési Egyesület elnökeként és az ország egyik legnagyobb temetőjének vezetőjeként hogyan látja, melyek a legnagyobb kihívások a temetkezési szakma számára 2025-ben, mik a lehetőségek és a trendek.
Elsősorban az urna hazavitel és illegális szórás számának nagymértékű növekedése, amit kiemelnék. Ezzel függött össze a két évvel ezelőtti "Ne vidd haza" kampányunk is, melyben az urnahazavitel problémáira hívtuk fel a figyelmet, illetve tavaly is kitértünk erre egy jóval komplexebb kampány keretében, mely a „Halál nem Tabu” nevet kapta. Az urnák hazavitele sokszor nehezíti a gyász lezárását, ráadásul sokszor méltatlan helyzetet is teremthetnek. Amit még kiemelten fontosnak tartok, a temetők látogatottságának növelése, „intenzívebben látogatott” parkká alakítása, ahogyan az külföldön számtalan helyen megtörtént már évtizedekkel korábban. Fontos téma még a temetkezési törvény módosításának előkészítése, hiszen egy olyan jogszabályról beszélünk, amelyet a gyakorlat már sok szempontból rég meghaladott. Erős és együttműködő érdekképviselet kialakítására is szükség van, ami most szerencsére kialakulóban van már, illetve a temetkezési szakma általános elismerésének növelése lehet az egyik legnagyobb kihívásunk
Milyen nagyobb szabású jogszabályi változásra lenne szükség, ami mindenféleképpen lényeges lenne a területen?
A temetkezési törvény változtatása, aktualizálása, otthon tárolt urnák szabályozása, halottszállítás díjának jogszabályi változtatása, temetkezési szolgáltatói engedély kiadásának szigorítása és a cégek szigorúbb ellenőrzése annak érdekében, hogy ne a teljesen becsületesen működő szolgáltatók kerüljenek nehéz helyzetbe, és a gyászolók is méltó és minden esetben magas minőségű szolgáltatást kapjanak. Ezeket tartanám talán a legfontosabbnak.
Mennyire jellemző Önöknél a Pécsi köztemetőben a szakemberhiány? Mennyire nehéz megfelelő, elhivatott munkatársakat találni napjainkban?
Általánosságban elmondható, hogy nehéz munkaerőt találni a kegyeleti szolgáltatáshoz, mivel nem csak fizikai állóképesség és mentális egyensúly, de a szakmai ismeretek is nagyon fontosak, hogy megfelelő színvonalon tudjunk szolgáltatni. Jó lenne éppen ezért szakmaként is elismertetni a kegyeleti szolgáltatói munkát. Az ügyfelekkel foglalkozó adminisztratív munkakörökben dolgozó kollégák esetében is hosszú a betanulási idő, nem lehet bármikor megfelelő munkaerőt találni, vagy szükség esetén gyorsan pótolni. Mindezek mellett még a temető fenntartásban is sokat „küzdünk” a megfelelő szakemberek (például kőművesek, kertészek) felvételével.
Milyen pozitív hatásai lehetnek az OTEI által nemrég felvetett kötelező kamarai tagságnak, erről mi a véleménye?
A szakma szűrése, fehérítése lehet talán a legnagyobb előnye, hiszen egy erősebb szakmai érdekképviselet kötelező tagsággal nemcsak növelné a szakma presztízsét, de átláthatóbbá is tenné a működési feltételeket. A Temetkezési Szakmai Kamara a hazai vállalkozások részvételével számos problémát megoldana, kezdve az egységes nyilvántartás hiányától a szakmai etikai szabályok megfelelő ellenőrzésén és betartatásán át például a képzési rendszer koordinálásáig Biztos vagyok abban, hogy a Kamara felállítása a szakma, a döntéshozók és a lakosság közös érdeke.
Az ország talán egyik legszebb temetőjét is vezető szakemberként hogy látja, a temetőbe járás, mint tevékenység lehet hazánkban is olyan turisztikai "élmény", mint Nyugat- Európában, és amennyiben igen, mi kell ehhez?
Minden temetőben megtalálhatóak építészeti „csodák”, fantasztikus alkotások, illetve mindenhol vannak neves elhunytak. De mindenképpen szemléletváltás szükséges, hogy úgy gondoljunk a temetőkre, mint parkokra, közösségi terekre. Lehessen tiszta, rendezett környezetben eltölteni az emlékezés pillanatait, vagy csak egy kis sétát tenni a családdal, barátokkal. Emellett az IT háttér fejlesztése, neves elhunytak sírjainak felújítása, temetőtörténeti kiállítások, fotókiállítás, vezetett séták lehetnek azok az eszközök, melyek segíthetik ezt a célt.
A Pécsi Köztemető üzemeltetése kapcsán mi az, amire kifejezetten büszke, amit kiemelne az elmúlt évekből, mint egyértelmű siker?
A Rauch János Városi Sírkert Megújítási program elindítása, komplex, átgondolt fejlesztésekkel, például exkluzív urnafalak, urnaparcellák kialakításával. Magyarországi temetőként mi nyertük el elsőként a Településfejlesztési Díjat és egyéb város-marketing díjakat is, ráadásul tavaly sikeresen lebonyolítottuk az immáron nemzetközivé bővült sírásó versenyt is. Amit még kiemelnék, az a közösségi finanszírozási kampányunk sikere: több, mint 40 cég, szervezet és magánszemély részvételével a Szent Mihály szobor felállítása, és a Meg nem született gyermekek emlékhelyének kialakítása, illetve az 1880-ban készült lovas pompahintó restaurálása volt talán a leglátványosabb eredményünk. Mindemellett jelentős IT fejlesztések és digitalizáció is történt illetve zajlik jelenleg is, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtése, erőteljes zöldítés, és az innovatív sírtisztítás (környezetbarát technológia) is bevezetésre került.
A temetkezési kiállításokon egyre gyakrabban kerülnek középpontba a különböző digitális megoldások. Mi az az egy vagy két ilyen konkrét dolog, ami Ön szerint tényleg el tud Magyarországon is terjedni, vagy már el is kezdődött a terjedése, és esetleg már Önöknél is elérhető?
Számtalan ehhez hasonló megoldás van már nálunk is, kezdve például az online időpontfoglalással, virágwebshoppal vagy az online szolgáltatásrendelés bevezetésével. De ebbe a körbe tartozik a digitális temető térkép, a sírhelynavigáció, építési engedélyezés digitalizálása vagy a dinamikus zöldkataszter. Az ügyfelek számára is egyre több digitális megoldást kínálunk, ide tartozik például az online fizetési megoldások bevezetése, az online sírhelymegváltás hosszabbítása, és összességében a teljes ügyintézés digitálissá formálása, mely nemcsak elérhetőbbé, áttekinthetőbbé és komfortasabbá teszi a szolgáltatásokat a lakosság számára, hanem a személyes ügyintézés szükségességének jelentős mértékű csökkentésével hozzájárul a közlekedési károsanyag- kibocsátás csökkenéséhez is.