Minden jogilag és kegyeleti szempontból is megengedhető kérést teljesítünk

A cégetek épp most volt 25 éves, melyek voltak a legnagyobb, legfontosabb mérföldkövek számotokra?

Az Adytum Kft-t 1999-ben alapította édesapám, Tóth Zoltán. Az ötlet, hogy hamvasztóüzemet építsen az egyik barátjától jött, és látszott egy akkori piackutatás alapján, hogy a Magyarországon működő 5 hamvasztóüzemi kapacitás nem elengedő hosszú távon. Elkezdődött a számolgatás és a helyszín keresése az első üzemnek, így épült fel 1999-ben a Pécsi hamvasztó. A cég finanszírozásának első 10 éve, alapvetően hitelből valósult meg, de édesapám kitartóan tovább fejlesztette a vállalkozást és elindult a többi hamvasztó felépítése, felvásárlása is: Magyarszecsőd 2000-ben, Gesztely 2000-ben, Ságvár 2004, Szolnok 2007, Bátonyterenye 2013 és Budapest-Nagytétény 2015-ben indult el az Adytum vezetése alatt. A céghez szinte az elejétől kezdve csatlakozott apa fivére is Tóth István, akinek óriási szerepe volt a jelenlegi működés kialakításában és a temetkezésekkel való kapcsolat ápolásában.

PÉCSI HAMVASZTÓ

Hogyan kezdődött a személyes karriered ebben a szakmában, a kezdetektől fogva a cégben dolgoztál már?

Én 2003-ban csatlakoztam a cégcsoporthoz, akkor még a szamárlétra legalján, adminisztratív feladatokkal, pályázatokkal foglalkoztam, majd 2007-től lettem a szolnoki hamvasztó ügyvezetője. 2013-ban a budapesti üzem felelőseként fontosnak tartottam, hogy itt már egy hozzátartozó-központú, a szolgáltatásokat előtérbe helyező üzemet hozzunk létre, – elsősorban a hamvasztás előtti megtekintésre gondolok – megbontva ezzel az addigi, érzelemmentesebb hamvasztási hagyományt. Ma már velünk dolgozik az öcsém, Tóth Richárd is, akinek stratégia gondolkodása és fiatalos látásmódja vérfrissítést jelentett. Az elmúlt 25 év után jelenleg egy generációváltás zajlik nálunk, hisz apa lassan szeretné letenni a feladatait. A kihívás és feladat óriási, mégis úgy érzem felkészültünk a váltásra és nagyon büszke vagyok arra, hogy tőle tanulhattam az elmúlt 25 évben. Bár a saját vezetési stílusunk az öcsémmel más, mint az övé, mégis ugyanazt az értékrendet örökítve folytatjuk a következő 25 évünket.

A jelenlegi hazai szabályozási rendszernek melyek azok a részei, amelyeken biztosan változtatni kellene annak érdekében, hogy hosszútávon is fenntarthatóan működhessenek a hamvasztási szolgáltatók?

A jelenlegi szabályozás legsarkalatosabb pontja talán az, hogy árainkat csak évente kétszer tudjuk korrigálni és félévig nem tudunk hozzányúlni, így veszteséget termelhetünk. Sajnos az energiaválság alatt emiatt nagyon sok üzem került szorult gazdasági helyzetbe, illetve a COVID alatt sem tudtuk korrigálni árainkat a krízis okozta plusz költségeink tekintetében.

Finanszírozási szempontból mekkora problémát jelent(ett) az elmúlt 1-2 év energia áremelkedése, hogyan lehetséges nyereségesnek maradnia a szolgáltatóknak és a béreket is szinten tartani?

Az energiaválság okozta költségek emelkedését részben kompenzálni tudtuk áremeléssel. Azóta a tőzsdei árak korrigálódtak, mégis magas energiaköltséggel tudunk csak kalkulálni, hiszen az energia rendszerhasználati díjai a válság után, 2022 nyarától kezdve napjainkig 2-3 szorosára emelkedtek. Ez a többi szolgáltató számára is biztosan komoly terhet jelent. Az energia beszerzésére minden évben már tavasztól készülünk, és figyeljük a tőzsdei árak mozgását is, így próbálunk kedvező árral szerződni. Az elmúlt időszakban az infláció és a forint gyengülése miatt bérköltségeink és a karbantartási kiadások jelentették a legnagyobb terhet. A bérköltségeket tekintve az elmúlt 2 éveben évente 17- 20% béremelésre volt szükség, hogy megtarthassuk munkavállalóinkat. Nem igazán népszerű a szakmánk, hiszen elhunytakkal nagyon kevesen akarnak foglalkozni, de a tabusítás enyhítésével elérhetőbb lehet a pozitívabb megítélés, mindez pedig segíthetné a munkaerő-piaci helyzetünket is iparági szinten. Ezért is örülök, hogy erről szólt az idei közös kampányunk Halottak Napja alkalmával.

BUDAPESTI HAMVASZÓ RAVATALOZÓJA

Mit gondolsz egyébként, ezen kívül hogyan lehetne a krematórium-hamvasztás, illetve a teljes temetkezési szakma elismerését, megbecsülését javítani, illetve a témát körbevevő tabusítást lebontani?

A hamvasztással kapcsolatban nyitottnak kell lennünk a kérdésekre, az új igényekre. Azt vallom, hogy minden kérést teljesítünk, ami jogilag és kegyeleti szempontból is megengedhető. A Budapesti Hamvasztóban évente 200 családot fogadunk, akik hamvasztás előtt szeretnének valamilyen formában búcsúzni szeretteiktől. Azt látom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a szolgáltatás iránt, és jelenleg már az összes magyarországi hamvasztó tud biztosítani hamvasztás előtti búcsúzást. A hozzátartozók gyakran még ma sem tudják, hogy számos lehetőségük van erre, hiszen a búcsú nemcsak testközelből lehetséges, hanem távolságot tartva vagy akár zárt kopporsóban is. A szolgáltatási színvonal folyamatosan fejleszthető: többféle natúr fából készült díszkoporsó elérhető nálunk hamvasztáshoz, illetve halotti torokat is rendezünk különtermekben. Gyakran érkeznek hozzánk érdeklődők, akik szeretnék megnézni a folyamatokat, anélkül, hogy lenne aktualitása, az ilyen alkalmakra mindig biztosítunk lehetőséget. A visszajelzés az, hogy megnyugtató volt számukra látni, mi történik majd a testükkel, mennyire tiszta és kegyeletteljes körülményekkel találkoznak. Az átláthatóság mellett, folyamatosan képezni kell a lakosságot, biztosítani számukra a temetkezéssel kapcsolatos tájékozódás lehetőségét. Nekünk kell direkt információval ellátni a hozzátartozókat, hiszen gyakran ők nem tudják pontosan, mit kérdezzenek, és ha azt érzik, hogy segíteni akarunk, sokkal könnyebb a bizalmat is építeni.

TÓTH RICHÁRD, TÓTH ZOLTÁN ÉS TÓTH DIÁNA

Mennyire nehéz új, képzett munkavállalókat felvennetek, hogy látod a szakma utánpótlásának kérdéseit?

A szakmában dolgozók képzése elengedhetetlen, hiszen a piacunk folyamatosan változik és már nem az az igény, mint 20 évvel ezelőtt. A hamvasztási arány 70% feletti és a temetési rituálék egyre inkább leegyszerűsödnek, lerövidülnek, emiatt más szolgáltatásokra van szükség. Egy tavalyi amerikai kutatás szerint az Egyesült Államokban a hamvasztást választók 37,7%-a az elhunythoz köthető helyszínen szórná el a hamvakat, 17,7% még nem tudott döntést hozni és csak a többi 17% búcsúzna a hagyományos temetői környezetben a hamvak elhelyezésével. Ha ez a tendencia Magyarországra is begyűrűzik, nekünk is alaposan fel kell készülnünk a változásokra.

FORRÁS: Magyar Temetkezés